A 64 orvos által aláírt, az egészségügy vészharangjait kongató petíció lavinát indított el, és két nap alatt több mint 250 orvos csatlakozott aláírásával a mozgalomhoz. Balog Zoltán nyílt levelükre adott reakcióját nem tekintik válasznak, ezért arra kérik a minisztert, hogy adjon megnyugtató választ a kérdéseikre. Amíg Semjén Zsolt szerint a kormány emberfeletti erővel küzd a kórházakért, az Orvosi Kamara szerint az egészségügy kritikus állapota már nemzetbiztonsági kockázatot jelent.
Két nap alatt több mint hétszázan csatlakoztak az 1001 orvos hálapénz nélkül nevű Facebook-csoporthoz, amelynek tagjai olyan orvosok, akik nem fogadnak el hálapénzt. A csoport márciusban jött létre, azóta meghívásos alapon működött, két nappal ezelőtt vált nyílttá: ekkor küldtek nyílt levelet az Indexen keresztül Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkárnak, és mindenkinek, akit érint az egészségügy.
A csoport nyílt levelét 64 orvos írta alá, ehhez fogható névvel vállalt kiállás még nem volt a magyar egészségügyben. Korábban egy-egy nyugdíjba vonuló orvos vagy szakmai szervezet fogalmazott meg nyilvános kritikát, illetve legutóbb Sándor Mária, a fekete ruhás nővér szólalt fel a vállalhatatlan állapotok és a megalázóan alacsony (100 ezer forint alatti) szakápolói fizetések miatt.
A 64 orvos által aláírt levél kisebb lavinát indított el,
a nevével, szakterületével és az orvosi pecsétjén található azonosítóval.
A nyílt levél azért született, mert az elmúlt hónapok egészségügyi botrányai (elkerülhető halálok a Merényi kórház pszichiátriáján, tömegesen távozó orvosok a Szent Imre kórházból, feudális viszonyok a veszprémi Csolnoky Ferenc kórházban) után úgy érezték, hogy nem maradhatnak tovább csendben.
A nyílt levélben a magyar egészségügy három legfontosabb problémáját azonosították:
A hálapénz, ami még orvosok között is tabu: A hálapénznek szerintük semmi köze a hálához, inkább egy közös korrupció, ami nem javítja az ellátás minőségét, de rombolja a kölcsönös bizalmat. Ellehetetleníti a fiatalok képzését, szégyelli magát miatta az orvos és a beteg egyaránt. A hálapénzről részletesen ebben a cikkünkben írtunk.
A második fontos probléma az egészségügyben dolgozók bére. Vannak olyan szakképzett, több éves tapasztalattal dolgozó orvosok, akik nettó órabére nem éri el az ezer forintot. És ami legalább ilyen fontos, csak kevesebb szó esik róla: a képzett szakdolgozók még lehetetlenebb helyzetben vannak, pedig - mint a levélben írták -
Végül a romló munkakörülményekről írnak, amelyeknél az omló, penészes fal, és az ehetetlen kórházi étel csak díszlet. Ennél sokkal nagyobb probléma, hogy szinte országosan akut orvos- és nővérhiány van, és a műszeres feltételek sem adottak: CT és MR készülékből nálunk feleannyi jut 100 ezer lakosra, mint Szlovákiában és Csehországban.
Az Emmi lapunknak küldött válasza szerint a kormány elkötelezett amellett, hogy javuljanak az egészségügyi bérek és munkakörülmények. A minisztérium szerint ők csökkentették az orvoselvándorlás mértékét, a kórházak adósságát, és azon dolgoznak a szakszervezetekkel és szakmai kamarákkal, hogy hosszú távon, egységesen rendezzék az ágazatban dolgozók bérét.
"Az egészségügy volt az első, ahol béremelési programokat indítottunk, az elmúlt években 95 ezer egészségügyi dolgozó bérét emeltük, a béremelés jövőre is folytatódik: januártól 43 ezer ápoló és 18 ezer orvost kap magasabb bért, a szakvizsgázott fiatal orvosok 151 ezer forint plusztámogatásban részesülnek, a szakorvosi minimálbér nettó 270 ezer forintra emelkedik, a rezidenseket oktató orvosok rezidensenként plusz 50 ezer forintot kapnak", írta az Emmi.
A minisztérium válaszairól konzultáltak az 1001 orvos hálapénz nélkül nevű Facebook-csoportban, és "mivel nem volt orvos, aki IGEN-nel válaszolt volna, ezért tisztelettel kérjük a Balog Zoltán miniszter urat, hogy a jelentős állampolgári támogatással rendelkező, és a biztonságos betegellátás szempontjából kiemelkedő fontossággal bíró kérdéseinkre egyértelmű, a betegek és orvosok számára is megnyugtató választ adjon", írta a csoport az Indexnek küldött közleményében.
A hétfői nyílt levél megjelenése után néhány órával Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az Egyesített Szent István és Szent László kórház felújított sebészeti osztályának átadásán vett részt. A tárca nélküli miniszter azt mondta a Hír TV-nek, hogy baj, ha egy betegnek elemet kell vinni a kórházba, hogy el tudjanak végezni rajta egy vizsgálatot (ez történik mostanában Budapest legnagyobb kórházában, a Szent Jánosban). Arra a kérdésre pedig, hogy rövid távon javulhat-e a helyzet, Semjén azt mondta, hogy "látja, hogy dolgozunk rajta. Ember feletti erővel dolgozunk rajta".
Elsősorban az állam feladata a kórházak támogatása, de jó látni, hogy vannak magánemberek és cégek is, akik, illetve amelyek hálás betegként vagy barátként segítik egy kórház felújítását
- mondta Semjén az átadón. A felújítás egyébként az MTI szerint a csepeli önkormányzat és a Dunagép Zrt. támogatásával valósult meg a Magyar Sebészek Alapítványon keresztül.
Az orvosok petíciója mellett kiálltak a legfontosabb szakmai szervezetek is. A Magyar Orvosi Kamara szerint ők már 15 éve jelzik folyamatosan, hogy nagy a baj: "az ellátás nemcsak bizonytalan, hanem adott pillanatban egyenesen hadra foghatatlan", írták. A kamara szerint az egészségügy olyan kritikus állapotban van, hogy az már nemzetbiztonsági kockázatot is jelent.
A kamarán keresztül az orvosok általános és jelentős béremelést követelnek, valamint szeretnék, ha megszűnne a hálapénz rendszere.
A petíciót aláíró orvosokhoz csatlakozott a Magyar Rezidens Szövetség is, akik felidézték három évvel ezelőtti kampányukat: "Hálát a betegtől, pénzt az államtól". Ennek keretében készítettek egy kutatást is, amely szerint az orvosok döntő többsége elítéli a hálapénzt: 19 százalékuk teljesen elítéli, 70 százalékuk elítéli, de jelen helyzetben szükségesnek tartja. A kutatásuk szerint az orvosok és a lakosság többsége is azt gondolja, hogy elfogadható bérszínvonal mellett büntetni kellene a hálapénz adását és elfogadását.
A helyzetet árnyalja a Semmelweis Orvostudományi Egyetem negyedéves hallgatói között készült 2012-es felmérés. Eszerint a megkérdezettek háromötöde elfogadna hálapénzt, 22 százalékuk felső határ nélkül, háromnegyedük viszont úgy gondolta, hogy a beteg anyagi helyzete határozza meg, hogy mennyi hálapénzt kelljen adnia az orvosnak.