David Cameron csütörtökön munkalátogatásra érkezik Budapestre, Orbán Viktor miniszterelnök és a brit kormányfő délután tárgyal egymással, írta az MTI Havasi Bertalanra, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetőjére hivatkozva.

A még szervezés alatt álló program szerint Orbán Viktor az Országházban fogadja David Cameront, majd a megbeszélések után közös sajtótájékoztatót tartanak a Parlament Delegációs termében. Ezt követően Áder János köztársasági elnök a Sándor-palotában fogadja a brit miniszterelnököt.

Nagy-Britannia az EU-tagságról szóló népszavazás előtt áll, London szövetségeseket keres a Brüsszellel szembeni követelései támogatására. A Daily Telegraph szerint Cameron Budapesten keresztül igyekszik meggyőzni a visegrádi országokat.

Orbán Viktor legutóbb a decemberi EU-csúcsot megelőzően Brüsszelben egyeztetett brit kollégájával, és ezután jelentette be, hogy David Cameron január 7-én Budapestre látogat. A Cameron delegációjának közlekedése miatti lezárásokról bővebben itt olvashat.

A találkozón vélhetően megbeszélik, hogy Magyarország milyen feltételek mellett támogatja Nagy-Britannia igényeit az Európai Unió megreformálására. Cameron négy területen szeretné átszabni az EU és a tagállamok viszonyát.

• Az EU teljesítse ki a közös piacot, főleg a szolgáltatásoknál, az energiánál és digitális téren. 
• Azok az országok, amelyek szorosabbra akarják vonni az integrációt (főleg az euróövezet), tehessék ezt meg, de tartsák tiszteletben azok érdekeit, akik nem. Ki szeretnék húzni például az alapszerződésből, hogy az EU egységes valutája az euró, és beleíratnák, hogy az „egyre szorosabb egység” nem mindenkinek jó.
• A nemzeti parlamentek egy csoportja blokkolhasson uniós jogszabályokat. 
• A legfontosabb követelés azonban az, hogy megvédhessék a brit jóléti rendszert a visszaélésektől. Úgy érnék ezt el, hogy az unióból származó bevándorlók, munkavállalóknak járó egyes juttatásokat négy évig visszatartanák.

Lehet, hogy megegyeznek

A munkaerő szabad mozgását nem korlátozhatják a britek, ebben egyetértés mutatkozott a december 18-i EU-csúcson, ahol hosszan tárgyaltak az uniós állami vezetők a brit reformkérésekről.

Orbán Viktor azonban azt nyilatkozta a csúcstalálkozó után, hogy a britekkel „lehet értelmesen beszélni”, hogy ha a valódi probléma felől közelítünk a megoldáshoz. Nem a munka és a mozgás unión belüli szabadságának korlátozása felől kell indulni, hanem azt kell megnézni, hogy mi a probléma, vélekedett a miniszterelnök.

A legsérelmesebb ma az angolok számára pedig az, hogy ha valaki munkát vállal Nagy-Britanniában, azonnal és automatikusan jogot kap és ebből fakadóan pénzt is a gyerekek után, akkor is, ha ezek a gyerekek nem tartózkodnak Nagy-Britannia területén, hanem otthon maradnak, foglalta össze a benyomásait Orbán.

Csütörtökön még nem számít megállapodásra a magyar miniszterelnök, de „talán már közel kerülhetnek hozzá”.

A kormány nem hivatalos számításai szerint egyébként, az Angliában dolgozó magyarok több pénzt fizetnek be a szociális rendszerbe, mint amennyit onnan visszakapnak. „És ha ez így van, akkor mi nem vagyunk egy problémás ország” – szögezte le decemberben.

A lengyeleket NATO-bázisokkal vásárolnák meg?

Igazán nagy számban lengyel munkavállalók vándorolnak a brit szigetekre Közép-Európából, Cameronnak így talán Varsóban kell nagyobb ellennállással szembenéznie.

Hétfőn azonban arról számolt be az EUobserver, hogy Lengyelország hajlandó elcserélni a Nagy-Britanniába települő állampolgárai szociális juttatásokhoz való jogát NATO-bázisokért cserébe. A lengyel külügyminiszter, Witold Waszczykowski egy interjúban azt mondta: a brit reformtörekvések támogatásáért cserébe London tehetne egy „nemzetközi biztonságpolitikai” felajánlást Varsónak. Hozzátette, hogy Lengyelország még mindig „másodosztályú NATO-tagként tekint magára”, és ezen szeretnének változtatni.