Pert nyert két jogász a magyar állam ellen Strasbourgban az Európai Emberi Jogi Bíróság a titkos megfigyelések szabályozása miatt. Az európai bíróság döntése alapján a TEK, illetve a titkosszolgálatok csak különösen indokolt esetben végezhetnek bírói engedély nélkül titkos megfigyeléseket. A magyar parlamentnek törvényt kell módosítania.
A mostani szabályozás szerint a Terrorelhárítási Központnak (TEK) elég csupán egy miniszteri engedély, hogy "nemzetbiztonsági célból" lakásokat kutasson át, azt bepoloskázza, vagy hogy telefonokat hallgasson le és magánleveleket nézzen át. És erről még utólag sem kell tájékoztatni az érintettet.
Az Eötvös Károly Intézet korábbi munkatársai, Vissy Beatrix és Szabó Máté Dániel (ő most már a TASZ munkatársa) azért fordultak Strasbourghoz, mert szerintük jogsértő, hogy a titkos információgyűjtés engedélyezését nem a végrehajtó hatalomtól független bíróhoz kötik, hanem az igazságügyi miniszterhez. Ez ugyanis szerintük visszaélésre ad lehetőséget, és nem ad kellő garanciát arra, hogy csak indokolt esetben figyelnek meg embereket.
A strasbourgi bíróság az Európai Emberi Jogi Egyezmény alapján most úgy látta, hogy a titkos megfigyelés engedélyezésének feladatát valóban "pártatlan eljárásban független döntéshozónak kell elvégeznie", és erre a független bíró lehet alkalmas.
Mindezek alapján a Terrorelhárítási Központot az állampolgárok titkos megfigyelésére jogosító szabály az európai polgárok magánélethez való jogát sérti
- közölte az ítélet alapján az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet.
Szabó Máté Dániel azt mondta az Indexnek, hogy a döntés alapján a magyar parlamentnek törvényt kell módosítania. Mégpedig úgy, hogy a miniszteri engedély csak különösen sürgős esetben lehet majd elegendő, és utólagos bírósági felülvizsgálat is szükséges utána. Szabó értelmezése szerint a mostani döntés ráadásul nemcsak a TEK megfigyeléseire vonatkozik, hanem az összes nemzetbiztonsági megfigyelésre, amelyet miniszteri engedély alapján végeznek más szolgálatok.
Vissy Beatrix és Szabó Máté Dániel korábban a magyar Alkotmánybírósághoz is fordult ebben az ügyben, a magyar Ab azonban nem találta alkotmányellenesnek a törvényt. 2013-es határozatában az Ab csak annyit írt elő, hogy az igazságügyminiszter köteles a titkos megfigyelésről szóló döntését megindokolni, egyebekben elutasították a beadványt.