Egy hetek óta levegőben lévő pletykának járt utána Ujhelyi István, az MSZP alelnöke, és állítása szerint arra jutott fideszes forrásai alapján: előrehozott választásokra készülhet a kormány. Mivel a Fidesz népszerűsége kiemelkedő, a Jobbik viszont visszaesett, és a baloldal továbbra is a mélyponton van, Orbánéknak biztosan jól jönne egy ilyen választás. Az MSZP viszont most a párt alelnöke szerint nincs felkészülve egy ilyen eshetőségre. A kormány szerint a felvetés "nyilvánvaló ostobaság".
"Észnél kell lennie az ellenzéknek, nem ér rá sokáig magával foglalkozni,
a Fidesz ugyanis előrehozott választásokra készül
– mondta Ujhelyi István, az MSZP alelnöke és európai parlamenti képviselője egy háttérbeszélgetésen. Ujhelyi szerint Orbán Viktor legutóbbi, a Fidesz tisztújító kongresszusán elmondott beszéde után tájékozódott a lehetséges forgatókönyvekről, és – mint állítja – bennfentes fideszes forrásai azt mondták: érdemben dolgoznak a kormánypárt stratégái azon, hogy akár hónapokon belül előrehozott választást írjanak ki.
Az Index is hallott ilyen kormánypárti forgatókönyvről, ám csak mint egy esetleg lehetséges elképzelésről. Azért nem meglepő, hogy a kormány stratégiáinak fejében előkerült ez a gondolat, mert a Fidesz kiemelkedő népszerűségét jelzik a legutóbbi közvélemény-kutatások.
A Medián szerint a biztos szavazók 51 százaléka szavazna a Fideszre, ha most lennének a választások (a Jobbik 21, az MSZP 11 százalékon van). A Nézőpont szerint a teljes lakosság 34 százaléka szavazna a Fideszre (a jobbik 10, az MSZP 9 százalékon ebben a körben). Hogy ez mit jelent, könnyen megérthető a 2014-es választás tükrében: akkor a (hazai) választók 43,5 százaléka szavazott a Fideszre, ami az egyoldalúan módosított új választási törvénynek köszönhetően épp kétharmadot ért.
Vagyis egy előrehozott választáson a számok alapján a Fidesz tarolna, és szinte biztosan simán kétharmadot szerezne. Ám egy előrehozott választás kockázatos is, hiszen a hatalmon lévőknek nyomós érvet kell találniuk, amiért feloszlatják a parlamentet, és újabb négyéves felhatalmazást kérnek a választóktól. Nyomós érv híján megvan a kockázat, hogy nem tudják mozgósítani a híveiket.
Érdekes egybeesés, hogy – mint az Átlátszó kiszúrta – a tavalyi év végén a Nemzeti Választási Iroda (NVI) hirdetmény nélküli, tárgyalásos közbeszerzési eljárást indított a "népszavazások és választások lebonyolításához szükséges nyomdai termékek és szolgáltatások beszerzésére". A nagyságrendileg nettó 1,5 milliárdos közbeszerzés keretösszege két országos voksolásra is elegendő.
Technikailag a Fidesz bármikor kivitelezheti az előrehozott választásokat. Az Országgyűlés egyszerű feles többséggel dönthet a feloszlásáról, ami után automatikusan ki kell írnia az új választást az államfőnek (úgy, hogy 90 napon belül megválasszák az új Országgyűlést). A parlamentnek nem is kell indokolnia, miért oszlatja fel önmagát.
Az alaptörvény szerint a köztársasági elnök is feloszlathatja a parlamentet két esetben. Vagy akkor, ha a kormány megbízatása megszűnt (például lemondott a miniszterelnök) és az új miniszterelnökre tett államfői javaslat alapján a parlament nem választ miniszterelnököt 40 napon belül. Vagy akkor, ha az Országgyűlés nem fogadja el március 31-ig az az évi központi költségvetést (ezt már tavaly nyáron elfogadták, tehát ez az idén biztosan nem játszik).
Ujhelyi szerint elegendő indok lehet az előrehozott választásokra a terrorizmus megerősödése, az ehhez szükséges alaptörvény-módosítás, vagy hogy "az Európai Unió válsága és az arra adható válaszok miatt" újbóli megerősítést kér a kormány a folytatáshoz.
Egyfajta össznépi nemzeti konzultációt hirdetnek.
Az MSZP-alelnök szerint a Fidesznek azért érdeke most egy választásnak nekimenni, mert "egyre több intézkedésről fog kiderülni, hogy tarthatatlan és igazságtalan; éleződni fognak a személyi ellentétek a párteliten belül, ráadásul 2017-2018-ra be fognak érni azok az uniós eljárások is, amelyek egyértelműsítik, hogy a király meztelen". Vagyis most szerinte kedvezőbb a kormánypárt helyzete.
Ujhelyi elismerte, hogy az MSZP nincs most megfelelő állapotban ahhoz, hogy sikeresen megvívjon egy parlamenti választást. "Az MSZP halad egy megkezdett úton, de erre még mi sem vagyunk feltétlenül felkészülve" - mondta a párt alelnöke.
Az előrehozott választások lehetőségéről megkérdeztük a kormányt is, a Kormányzati Tájékoztatási Központ azt írta az Indexnek erről, hogy
a feltételezés nyilvánvaló ostobaság.
Orbán decemberben feltehetően a szóbeszédek miatt is kitért már az előrehozott választások kérdésére. A MÁÉRT ülésén azt mondta a miniszterelnök, hogy mi vagyunk az egyetlen ország, ahol a rendszerváltás óta a kormányok és a parlamentek mindig kitöltötték a ciklusukat. "Magyarországon 1990 óta nem voltak előrehozott választások, akármilyen összetételű volt a kormány, jelentsen az a nemzetnek éppen hátrányt, éppen áldást".
A kormányfő szerint "a stabilitás uralkodó szempont volt" mindig is a magyar a politikában. "Még akkor is, ha esetleg a miniszterelnök meghalt, ha a miniszterelnököt elmozdították, vagy éppen elmenekült" - utalt Antallra, Medgyessyre és Gyurcsányra -, akkor sem volt előrehozott választás. Orbán kijelentette, hogy szerinte ez a stabilitás és kiszámíthatóság "fontos értéke a magyar nemzetpolitikának".
Vagyis ez azért csökkenti az előrehozott választások valószínűségét. Igaz, ha erre is készülne a kormánypárt, nem lenne érdeke ezt előre megmondani.