Világszinten is elég rendhagyónak mondható, ha egy volt titkosszolgálati vezető egyszer csak feltűnik egy politikai fórumon. Pláne, ha egy ellenzéki párt politikusával a hivatalban lévő kormány lépéseit kritizálja.

Pontosan ez történt pedig csütörtök este a Demokratikus Koalíció lakossági fórumán, ahol Kerék-Bárczy Szabolcs elnökségi tag

Laborc még Gyurcsány Ferenc idején, 2007 és 2009 között volt a magyar titkosszolgálatok ura, posztjáról már Bajnai Gordon miniszterelnöksége alatt távozott. Nevét azonban később ismételgethette az egész ország: a Fidesz 2010-es visszatérése után több büntetőeljárás indult ellene, kémkedés miatt még zajlik is a pere. A maffiaügyekkel vádolt Portik Tamással létrejött találkozóit évekkel ezelőtt hosszan tárgyalta a sajtó.

Laborc Sándor tehát nem a mostani kormány kedveltje, és az antipátia – mint a DK mostani fórumán kiderült – kölcsönös. Laborc ugyanis a migrációval kapcsolatos kérdésekben nem kertelt, nem helyezkedett a távolságtartó szakértő szerepébe, hanem egyenes megmondta például, hogy az orbáni menekültpolitika szimbólumát jelentő kerítést „helytelen lépésnek” tartja.

A fórumot vezető Kerék-Bárczy Szabolcs maga is rendhagyónak nevezte, hogy Laborc, „a legtapasztaltabb titkosszolgálati emberek egyike” nyilvánosan állást foglal egy ilyen kényes kérdésben. Kerék-Bárczy amúgy következetesen „tábornok úrnak” szólította Laborcot, holott a bíróság 2013-ban megfosztotta ettől a rendfokozatától a volt főigazgatót. A DK-s politikus szerint viszont ez a bírósági döntés „átmeneti lesz”.

Nem nőtt a terrorveszély

Rögtön az elején látszott, hogy Laborc nem rutinos fórumozó. A szűk terembe pontosan érkezett, kezében egy fekete irattartóval, a DK-s nyugdíjasok lelkes közönségével az elején nem haverkodott, majd amikor először kézbe vette a mikrofont, kereste hogyan kell bekapcsolni. A teremben amúgy főként a DK-törzsgárda tartózkodott, a magyar titkosszolgálatok javára lehet írni, hogy nem lehetett kiszúrni, ki az a beépített titkos ügynök, aki majd jelentést tesz az elhangzottakról.

Laborcnak először arról kellett állást foglalnia, hogy a birtokában lévő információk alapján milyen Magyarország terrorfenyegetettsége. Mindenki megnyugodhat, mert Laborc szerint a veszély nem nőtt, bár nincs ugye 100 százalékos biztonság, ebben egyetért a TEK vezetőjével. Az NBH volt vezetője azonban megjegyezte, hogy itt feszül egy ellentmondás, hiszen a kormány politikája azt sugallja, mintha a migráció növekedésével nőne a terrorveszély.

1990 óta nem emlékszem olyan időszakra, amikor ilyen ellentmondó állítás lett volna politika és szakma között.

Laborc szerint ugyanis elképzelhető, hogy az embereket és néhány politikust villámcsapásként ért a tavalyi menekülthullám és a különböző terrorcselekmények, ám a szolgálatok már évek óta pörögnek a témán. Egész Európában, így Magyarországon is.

Laborc bizonyítékként fel is olvasott pár részletet az NBH 2009-es évkönyvéből (évkönyvet azóta ki sem adnak), amely már kiemelt problémaként jellemezte a migrációt. „Már 2008-ban több olyan közös informatikai rendszer magját vetettük el, amely összeköti a szolgálatok bizonyos információit” – mondta sejtelemesen Laborc, de részleteket nem árulhatott el.

A kerítés helytelen, a kvóta helyes

Laborc éppen emiatt nem volt elragadtatva a kormány felkészültségétől menekültügyben. Szerinte a szakma biztosan jó előre látta a közelgő menekülthullámot, fel lehetett volna készülni, és akkor nem került volna sor „mindenféle ellenőrzés nélküli szállításra, átengedésre, arrébb tolásra”.

Laborc a következő kijelentéseket tette a kormány intézkedéseiről:

• „Az első helytelen lépés a kerítés volt.” Laborc szerint hosszú ideig épült a kerítés, más megoldást is lehetett volna ez idő alatt találni, például ezen az útvonalon ellenőrzőpontokat, úgynevezett hotspotokat csinálni.
• Együtt kell működni a nyugati szolgálatokkal. „Kizárt, hogy a nyugati szolgálatok ne tudták volna előre, és ne akarták volna a közös fellépést”. Laborc szerint tehát politikai döntés lehetett, ha nem mindenben működtünk együtt. Konkrétumokat nem mondott.
• Nem jó, ha a kérdést a „keresztény-muzulmán rendszerben kezeljük”, és nem jó, ha egyes országok szenvedő embereit megbélyegezzük.
• „Nem megértés, félremagyarázás van itthon.”
• A menekültkvótákat el kellene fogadni. Az EU értékközösség, olyan, mint egy  összeláncolt ladik, és normális gondolat, hogy ne egy ladikba szálljon be mindenki, szét kell osztani a súlyt. Az ideérkező menekültek a szolgálatoknak is lehetőség lenne. De ezt sem fejtette ki részletesebben.
• A készülő alkotmánymódosítás a szükségállapot bevezetéséről szakmailag semmiképp nem indokolható.

Laborc tehát elég erősen beleállt a témába, Kerék-Bárczy meg is kérdezte, hogy vajon a szolgálatokon mekkora lehet a politikai nyomás. És egyáltalán Laborc tapasztalt-e hírszerzői és kémelhárítói pályafutása során olyat, hogy a pártpolitika  szorongatja a titkosszolgálatot. A válaszon meg fogunk lepődni: Laborc egyszer tapasztalt ilyet, nagy vitája volt Gyurcsánnyal, majd Bajnaival is az ügynökakták nyilvánosságra hozataláról. Emlékei szerint azután mondott le 2009-ben, hogy a Kenedi-bizottságnak meg kellett volna mutatnia a mágnesszalagokat.

Aki arra számít, hogy ezek után Laborc lehet a DK menekültügyi megmondóembere, ne reménykedjen. A volt főigazgató lehűtött minden lelkesedést: nem tervez folytatást. Most állítása szerint azért jött el, mert annyira jóban van Kerék-Bárczyval. A fórumot teátrálisan azzal is zárta:

inkább maradnék az árnyékban.