Rendkívüli év volt a tavalyi, soha nem látott mértékű migrációs nyomás érte el Magyarországot – mondta Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) főigazgatója hétfői sajtótájékoztatóján.

Végh az MTI szerint kifejtette:

• Tavaly a tiltott határátlépők száma több mint 414 ezer volt.
• Bár korábban a nemzetközi fórumokon jelezték, hogy a balkáni útvonal jelentősége növekedni fog az illegális migrációban, az Európai Unió döntéshozói nem láttak komoly kockázatot ezekben a jelzésekben.
• A nyugat-balkáni útvonalon érkező illegális migránsok között voltak, akik válságövezetből érkező valódi menekültek voltak, és voltak, akik gazdasági okból indultak útnak.
• Az év első felében még együtt haladt a menedékkérelmek száma az idegenrendészeti eljárásokéval, a nyár elején azonban az olló szétnyílt, az illegálisan érkezők már nem nyújtottak be menedékjogi kérelmet, sőt kifejezetten megtagadták az együttműködést a hatóságokkal, nem működtek közre a regisztrációban sem.
• A novemberi adatok szerint Magyarország a második legtöbb menedékjogi kérelmet (177 ezret) regisztrálta tavaly az Európai Unióban, az ezer lakosra jutó menedékkérők számát tekintve pedig az első volt a 28 tagállam között.
• A legtöbben a Közel-Keletről, Ázsia középső és déli részéből, Afrika északi és középső részéből, valamint a Nyugat-Balkánról érkeztek. A legtöbb kérelmező szíriainak vallotta magát, illetve sok afgán, koszovói, pakisztáni, iraki érkezett, ők együtt tették ki az összes kérelmező kilencven százalékát. Az év elején még elsősorban koszovóiak jöttek, később a válságövezetből ékezők kerültek túlsúlyba.
• A korábbi évekhez viszonyítva nőtt a kísérő nélküli kiskorúak száma, tavaly 8 ezret regisztráltak, nagyon sokan közülük rövid időn belül elhagyták az országot.
• 152 ezer ügyben meg kellett szüntetni az eljárást, mert a menedékkérő ismeretlen helyre távozott. Nemzetközi védelemben az érdemben lefolytatott eljárások 15 százalékában részesítették a kérelmezőt, elsősorban szíriaiakat, afgánokat, szomáliaiakat.
• A BÁH mintegy 5,5 milliárd forintot fordít kifejezetten a menekültek ellátására, élelmezésére, egészségügyi ellátására, járandóságuk folyósítására.
• A BÁH-nál törekedtek az ujjnyomatok rögzítésére, a nemzetközi adattárba továbbítására, biometrikus fotók elkészítésére, a személyes adatok nyilvántartásba vételére, valamint a befogadóállomások kapacitásának növelésére is.

Végh szerint a kormányzati intézkedések (jogszabály-módosítások, az ideiglenes műszaki határzár, a zöldhatár lezárása, a tranzitzónák kialakítása) nyomán „átmenetileg megoldódott a migrációs problémahalmaz”, átalakult a migrációs útvonal, jelenleg elkerüli az országot. Visszaesett az illegális határátlépők száma, az év utolsó két hónapjában alig ezer embert fogtak el, visszaesett a menedékkérők száma is.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára kiemelte:

• Amíg 2015-ben a hivatal induló költségvetése 9,7 milliárd forint volt, a kormány év közben további 10 milliárd forintot adott a BÁH-nak. Megjegyezte: sajnálatos, hogy az EU sokkal kevesebb támogatást adott Magyarországnak, mint más érintett uniós országoknak.
• Az államtitkár sikeresnek és eredményesnek minősítette a hivatal munkáját, megjegyezte azonban, hogy „ébernek kell lennünk”, mert a migrációs válság nem oldódott meg, nem tudhatjuk, hogyan alakul a helyzet.
• Felhívta a figyelmet arra, hogy még mindig migránsok ezrei érkeznek Görögország felől, és amíg az EU nem tudja elérni a görög határ védelmét, addig a probléma nem szűnik meg. Utalt arra, hogy előrejelzések szerint idén egymillió illegális migráns érkezhet Európába.