Ha sokat is lehet még javítani a hazai börtönstatisztikákon és a fogvatartottak helyzetén, kilátásain, a BVOP friss éves összefoglaló jelentése szerint 2015-ben végre érdemben javulni kezdett a helyzet a hazai börtönökben.

• Egy év alatt 246 fővel (17 796-ra) csökkent a fogvatartottak átlagos létszáma;
• négy börtönben összesen 800-zal nőtt a férőhelyek száma;
• az átlagtelítettség ennek megfelelően 143 százalékról 135-re csökkent;
• csökkent a fiatalkorú fogvatartottak száma;
• A gyorsuló büntetőeljárásoknak és az alternatív kényszerintézkedések, például a házi őrizet nagyobb arányú elrendelésének köszönhetően majdnem tíz százalékkal csökkent az előzetesen letartóztatottak létszáma.
• a fogvatartottak foglalkoztatási szintje elérte a 87 százalékot, és 1 346-an szereztek piacképes szakmai végzettséget.

Közben bővült a BVOP szervezete és infrastruktúrája is.

• 250 fővel nőtt a dolgozók létszáma;
• idén újabb 4 büntetés-végrehajtási intézetben kezdődik bővítés, és 2019-ig öt új börtön épül, összesen 3 000 férőhellyel.

A 2015 elején életbe lépő új büntetés-végrehajtási törvény hatása, hogy végre rendszerszintű korszerűsítések bevezetésére is mód nyílt. 

• Az új bv-törvénynek köszönhetően megkezdődött az egyéni kockázatelemzési rendszer alkalmazása, mellyel a fogházakon, börtönökön és fegyházakon belül is egyéni tényezők alapján, rugalmasabban lehet alakítani az egyes fogvatartottak őrizetének szigorúságát.
• Újdonság az is, hogy akinek a kérelmét jóváhagyják, büntetése utolsó hónapjait otthon, a családja körében töltheti, hogy javuljanak a családi és munkaerőpiaci visszailleszkedése esélyei (ez a reintegrációs őrizet). Tavaly ezt nagyjából minden harmadik kérelmezőnek engedélyezték, ami az év végéig összesen 110 embernek jelentett könnyebbséget.

Az éves jelentésről megkérdeztük a Magyar Helsinki Bizottság rendészeti programvezetőjét is. Tóth Balázs néhány észrevételt fűzött a fentiekhez:

• Ő úgy tudja, hogy a kockázatelemzési rendszer egységes, általános alkalmazása még nem kezdődött el, jelenleg a módszerek tesztelése zajlik.
• A reintegrációs őrizet a BVOP saját, belső kezdeményezésére került be a jogszabályba, és a jelek szerint tényleg nagyon jól működik.
• A 87 százalékos foglalkoztatási ráta kicsit megtévesztő, mert – miként azt a jelentés is jelzi – az oktatásban, szakképzésben részesülőket is tartalmazza.
• A jelentés szerint kb. minden tizedik fogvatartott piacképes szakmát szerez: jó lenne tudni, hogy a BVOP mit tekint piacképes szakmának.
• Igaz, hogy jelentősen csökkent az elrendelt előzetes letartóztatottak száma, de szakmai körökben erős a konszenzus, hogy nem a fentiek miatt. A valószínű oknak azt tartják, hogy egy uniós irányelv következményeként a büntetőeljárási törvénybe bekerült, hogy az előzetes letartóztatás indítványozásáról szóló döntést megalapozó nyomozati iratokat meg kell ismertetni a terhelttel/védőügyvéddel. Vagy azért, mert az ügyészségnek a releváns iratok kiválogatása komoly pluszmunkát jelent, vagy mert nem akarnak minden kártyát kiteregetni, pont annyival csökkent az előzetes letartóztatottak száma, mint amennyivel kisebb arányban azt indítványozta az ügyészség.