Az ügyészség egyebek mellett azzal vádolta Kovács Lajost, hogy a vezérigazgató rábírta a Főtáv igazgatóságát, adják hozzájárulásukat a Csepeli Hőszolgáltató Kft. üzletrészének megvásárlásához, holott a cégnek a vád szerint nem volt engedélye közületi hőszolgáltatási tevékenység végzésére, és érvényes hőszolgáltatási szerződése sem volt a társasházként működő csepeli Rákóczi Liget lakóparkkal. 

 A jóváhagyás alapján a Főtáv Zrt. 2008-ban 180 millió forintért megvásárolta a kft.-t, annak azonban a vád szerint sem anyagi lehetősége, sem technikai tudása nem volt a társasház fűtési rendszerének kiépítésére. A vád szerint a szerződés megkötésével a felek célja az volt, hogy anyagi fedezetet nyújtsanak a Gyarmati Zoltán másodrendű vádlott által vezetett Csepeli Lakásfejlesztő Zrt.-nek (CSLF) a lakópark kivitelezési munkálatainak befejezésére, mivel likviditási problémái miatt a zrt. a lakóparkot a vállalt határidőre és műszaki tartalommal nem tudta átadni. Az ügyészség szerint ezzel Kovács Lajos ténylegesen 120 millió forint kárt okozott a Főtáv Zrt.-nek.   

 A Fővárosi Törvényszék még 2014 februárjában ezzel szemben azt állapította meg, hogy sem a mintegy fél évet előzetes letartóztatásban lévő Kovács Lajos, sem megvádolt társai nem követték el a terhükre rótt bűncselekményeket. 

 A most helybenhagyott elsőfokú döntés azt állapította meg Kovács Lajos esetében - a vádiratban foglaltaktól eltérően -, hogy a Főtávnál végeztek hatástanulmányokat, gazdasági számításokat a beruházással kapcsolatban, az igazgatósági ülést szabályszerűen hívták össze, és Kovács Lajos azon az ülésen nem is tett beruházást támogató kijelentéseket.    

 Az elsőfokú bíróság kimondta: a bizonyítékok alapján nem felel meg a valóságnak, hogy a volt vezérigazgató megtévesztette volna az igazgatósági tagokat, és - az ügyészség álláspontjával szemben - kár sem érte a Főtávot az ügy miatt. 

 A törvényszék szerint egyértelmű ugyanis, hogy a Főtáv csak úgy kerülhetett ebbe az üzletbe, ha fizet az üzletrészért, és ma is nyereséges a lakópark hőszolgáltatása - állapította meg a bíróság. 

 A bíróság még 2014-ben felhívta a figyelmet arra, hogy az üzletrészvásárlást körültekintően készítette elő a Főtáv, Kovács Lajos külső ügyvédi irodát vont be a szerződés előkészítésébe, felbecsültette az üzletrész értékét, és több, a Főtáv érdekét szolgáló biztosítékot is beépítettek a szerződésbe.   

 A bíróság azt is megállapította, hogy nem folyt vissza a pénz a CSLF-nek, ráadásul a másodrendű vádlott cégének a vádbeli időszakban nem volt fizetési nehézsége. 

 Az ügyészség azzal is vádolta Kovács Lajost, hogy 2007 novemberében indokolatlan és aránytalan díjszabást tartalmazó reklámszerződést kötött a káposztásmegyeri jégcsarnok üzemeltetőjével, annak ellenére, hogy az adott időszakra már volt létező reklámszerződése a jégcsarnok legnagyobb bérlőjével. Ezzel a vád szerint a Főtáv Zrt.-nek 24 millió forint vagyoni hátrányt okozott. 

 A bíróság szerint Kovács Lajos nem szegte meg gazdálkodási kötelezettségét: jogosult volt a szerződést megkötni, indokolt volt, hogy éppen a IV. kerületben reklámozzanak, megelőzendő, hogy újabb fogyasztók váljanak le a távhőrendszerről. A bíróság utalt arra is, hogy más egy csapatot támogatni, amely nem csak az otthoni pályán játszik, és más egy intézményt, amelynek programját vélhetően sok helyi lakos is látogatja. 

 Azzal is vádolta az ügyészség Kovács Lajost, hogy 2008 júniusában szakmai elvárások és hasznosítási cél nélküli szerződést kötött az ügy egyik további vádlottjával a Főtáv Zrt. 2007. július és 2008. május közötti sajtómegjelenéseinek elemzésére, annak ellenére, hogy a Főtáv Zrt. saját kommunikációs igazgatósága is képes lett volna a feladatot elvégezni. 

 A Fővárosi Törvényszék szerint ugyanakkor megállapítható, hogy a Főtávnál a leválások miatt változtatni akartak a kommunikáción, szükséges volt egy ilyen tanulmány készítése, és nem állapítható meg, hogy Kovács Lajos megszegte volna vagyonkezelői kötelezettségét a szerződés aláírásával.