Újabb nyílt levelet tett közzé a miskolci Herman Ottó Gimnázium, ami január 6-án az oktatáspolitika bírálatával nemrég országos mozgalmat indított el. Kezdeményezésükhöz eddig 23 ezer magánszemély és 390 iskola és szervezet csatlakozott. Mostani levelüket a budapesti Teleki Blanka Gimnáziummal közösen írták.

A levélben azt írják, igazolva érzik magukat, hogy a felvetett problémák valósak, és rendszerszintű hibák vannak a magyar oktatásban. Arra kérik Balog Zoltán emberierőforrás-minisztert, hogy segítse a pedagógustársadalmat az áldatlan helyzet feltárásban és orvoslásában. 

A nyílt levélben hat pontban foglalják össze álláspontjukat. 

1. Túlzott központosítás: Kapják vissza az iskolák önálló gazdálkodási jogukat, az igazgatók pedig korábbi hatásköreiket, mert a felmerülő problémákat operatív módon a keletkezés helyén lehet csak megoldani. Az állami fenntartásnak és felügyeletnek azokban a kistérségekben van jogosultsága, ahol a helyi önkormányzat erre nem képes.  Szüntessék meg az általános iskolák és a gimnáziumok kettős irányítását (Klik mint „fenntartó” – önkormányzat mint „működtető”). 
2. Egymással nem koherens változtatások: Rövid idő alatt sok változtatás történt a magyarországi köznevelésben,  de a reformok nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. A jövőben csak olyan oktatási reform léphessen életbe, amit megterveztek, előkészítettek, hatásait tesztelték. A legfrissebb érettségi változtatásokat haladéktalanul vonják vissza, a változások nem érinthetik hátrányosan a tanulókat.
3. Ellehetetlenülő kompetenciafejlesztés, tudáselmélyítés: A Nemzeti Alaptanterv (NAT) rengeteg új ismeretanyagot tartalmaz a korábbiak mellett, a kompetenciaalapú oktatás azonban időigényes, a tanultak elmélyítését, gyakorlását követeli. A jelenlegi NAT túlzsúfoltságával éppen ezt nem veszi figyelembe, így a kívánt célok elérése ellen hat. Vizsgálják felül a NAT-ot különös tekintettel a tananyag csökkentésére. A diákok heti óraszámát csökkenteni kell, mert jelenleg többet dolgoznak, mint a felnőttek kötelező munkaideje. A tankötelezettséget emeljék vissza 18 évre. Lehessen újra szabadon tankönyvet választani. 
4. Adminisztráció kontra tanítás:  Ahogy a tanulás, úgy a tanítás is alkotómunka, amit nem lehet bürokratikus indikátorokkal minősíteni. A pedagógus nem adminisztrátor. A megnövekedett bürokrácia, a minősítési rendszer hibás bevezetése és eltúlzott feladatrendszere nem eredményez jobb minőséget az oktatásban. Nem a kiégés ellen hat, hanem kiégést teremt. A bevezetett életpályamodell sok elemében igazságtalan, például évtizedek óta kiválóan oktató tanárokat alacsonyabb fizetési kategóriába sorol, a mestertanárok eddigi kiválasztásának eljárásrendje pedig megingatta a tanárok bizalmát a minősítési rendszerrel kapcsolatosan. 
5. Nem a pedagógusok bére a rendszer legnagyobb problémája: Nincs szó újabb és újabb tanári béremelésekről, csak egy korábbi ígéret többlépcsős megvalósításáról. Az emelés mértéke épp a legtapasztaltabb, legtöbbet dolgozó pedagógusok esetében volt a legkisebb mértékű. Az iskolákban azonban vannak nem pedagógus alkalmazottak is, az ő béreiket is rendezni kell. Az egész oktatási rendszert jellemző bérfeszültséget fel kell oldani! A bizalmatlanságot sugalló „kötelező benttartózkodási időt” és a túlórák ingyenességét el kell törölni. A tanárok elvárják a kötelező kontaktórák számának visszaállítását a korábbi, heti 20-22 órára.  
6. Kerekasztal: Olyan oktatási kerekasztalra van szükség, ami rövid időn belül, szigorúan szakmai alapokon, a helyi viszonyokat ismerve képes a rendszerszintű problémákra érdemi válaszokat adni.

A Népszabadság azt írja: Balog Zoltán szerdán Miskolcon hallgatta meg az országos tiltakozást elindító tanárok panaszait. A tudósítás szerint aki a minisztertől válaszokat remélt, az csalódottan távozott, Balog Zoltán viszont sok új dolgot tudott meg az általa irányított területről. Az azért kiderült, hogy az iskolákat államosító Klebelsberg-központot nem akarják megszüntetni, az iskolaigazgatók pedig a kisebb, sürgős kiadások fedezésére szeptembertől „igazgatói bankkártyát” kapnak. 

Balog Zoltán  csütörtökön a TV2 reggeli műsorában azt mondta:  regionális szinten is fórumokat kell tartani az oktatási kérdésekről. Balog szerint fontos, hogy meghallgassák, milyen gondok merülnek fel és azokon miként lehetne javítani. Ennek érdekében arra fogja utasítani a munkatársait államtitkári, helyettes államtitkári, főosztályvezetői, Klik-vezetői szinten, hogy külön fórumokon találkozzanak igazgatókkal, igazgatóhelyettesekkel, tanárokkal, szülőkkel.  Balog Zoltán szerint a megbeszélések eredményeként értelmes belső korrekciós javaslatok születhetnek, amelyek végrehajtására készen állnak.

A közoktatási rendszert ért kritikákra, például a pedagógusok adminisztratív leterheltségére válaszul azt hangsúlyozta, hogy 2016-tól három évig „nem esnek tanfelügyelet hatálya alá” a minősített pedagógusok, ami 9 ezer tanárt érint. A diákok túlterheltségével összefüggésben azt mondta: ez több éves probléma, már az ő gyerekkorában is vita volt erről. Hozzátette ugyanakkor, hogy a világ változik, és ha versenyképesek akarunk maradni, nemcsak többet kell dolgozni, de a diákoknak is többet kell tanulniuk, ebben meg kell megtalálni a megfelelő arányt.

Balog Zoltán kitért arra, az egész napos iskolának éppen az a célja, hogy ha megtanulja a diák az iskolában a tananyagot, a hétvégéje szabad legyen. Az intézményfenntartásról szólva azt emelte ki, hogy intézményvezetőknek, az alsóbb szintű irányító szerveknek nagyobb autonómiát, felelősséget kell adni. A rendszerbe az elmúlt három évben plusz 234 milliárd forintot fektettek be, 2017-re ez már 300 milliárd forint feletti összeg lesz, ami azt jelenti, hogy a pedagógusok bére 40-50 százalék között növekszik. Az örökölt anomáliák miatt kellett lépniük, az önkormányzati szintű finanszírozás fenntarthatatlan volt és 1000 milliárdos hiányt termelt.  

A Pedagógusok Szakszervezetének miskolci szervezete február 3-án Miskolcon fáklyás felvonulást tart Fogadóóra a gyermekeinkért címmel. Az MSZP  parlamenti politikai vitanapot kezdeményez a magyar közoktatás állapotáról.