Index Vakbarát Hírportál

Mindenkit felmentettek a vörösiszap-perben

2016. január 28., csütörtök 10:24 | aznap frissítve

A Veszprémi Törvényszék első fokon minden vádlottat felmentett minden vádpontban a vörösiszap-katasztrófa miatt indult, 15 vádlottas büntetőügyben. Az ítélet indoklása szerint a katasztrófát még a kilencvenes években elkövetett tervezési hibák okozhatták, nem a Mal Zrt.-nél 2010-ben dolgozók gondatlansága. A bíró mindenkit felszólított, hogy csendben hallgassák végig az ítéletet, de egy jobbikos képviselő később egy plakátot tartott fel, majd mielőtt kivezették, hangosan tiltakozott az ítélet ellen.

A 2010-ben tíz ember halálát okozó vörösiszap-katasztrófa mind a 15 vádlottját felmentették. A 15 ember ellen különböző vádpontokban, így halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége, gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, vagy a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt emeltek vádat. A közös az volt, hogy mindenkit megvádoltak közveszélyokozással, de most mind a 15 vádlottat az összes vádpont alól felmentették. 

A per elsőrendű vádlottja, B. Zoltán, a Mal Zrt. egykori vezérigazgatója az   utolsó szó jogán   is ártatlannak vallotta magát. Ő azt mondta: vannak olyan tragédiák, amelyek akkor is bekövetkeznek, ha mindenki szabályosan végi a dolgát.

  A bíró az ítélet indoklásában azt mondta:

a katasztrófa oka altalaj eredetű stabilitásvesztés volt.

A szakértők megállapítása szerint a veszélyes vörösiszapot tároló kazetta fala nem magától ment tönkre. A szakértők a tervezésnél felmerült hibákat azonosítottak. Például azt, hogy a tervezésnél nem ismerték kellőképpen az altalajt.  A kazetta a kezdetektől halálra volt ítélve, idézte a bíró az egyik szakértőt.

A bíró szerint tehát a közveszély bekövetkezésének ideje nem 2010. október 4-e volt, hanem az a nap még a kilencvenes években, amikor a kazetta működésbe lépett.

Mielőtt a bíró kihirdette volna az ítéletet, nyomatékosan figyelmeztetett mindenkit, hogy az ítélet kihirdetése közben tartsa be a tárgyalótermi viselkedési szabályokat. Nem is volt közbekiabálás vagy felhördülés. Az ítélethirdetés után következett volna az indoklás, amikor a hallgatóság soraiban Kepli Lajos jobbikos országgyűlési képviselő nem volt hajlandó leülni, hanem magasba emelt egy plakátot. Figyelmeztetés után kivezették a teremből, de távozóban odakiáltotta még, hogy "felháborító az ítélet, tiltakozunk ellene".

A bíró közölte, hogy az ügyészség összesen 24 mulasztást rótt a vádlottak terhére. Ezeket egyenként ismerteti, hogy vagy nem történt mulasztás, vagy történt, de nem állt ok-okozati összefüggésben a katasztrófával. Az ítélet indokolása várhatóan át fog nyúlni péntekre. 

A Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én 12 óra 10 perckor ömlött ki a lúgos vörösiszap. A veszélyes anyag elárasztotta Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. A katasztrófa tíz ember életét követelte, a sebesültek több mint kétszázan voltak, és százak veszítették el az otthonukat, ingóságaikat.

A tárgyalássorozat több mint negyven hónapig tartott.

Nyílt titok volt, hogy a gát szivárog

A büntetőper kezdetén az ügyészség letöltendő szabadságvesztést kért a katasztrófa idején a Mal Zrt.-nél dolgozó vádlottakra, majd a vád  időközben változott.  Ezek elég lényegesek voltak a korábbiakhoz képest: az ügyész bizonyos szabályszegéseket már nem rótt fel a vádlottaknak, viszont felhozta olyan kötelezettségek megszegését, amelyek az eredeti vádban nem szerepeltek, és a gátszakadás fő okát illetően is változott a vád.

A katasztrófa után a büntetőügy mellett százával indultak a különféle egyéb eljárások, polgári, közigazgatási, munkaügyi és felszámolási ügyek. A többségük már lezárult, de például a Mal Zrt. ellen indult felszámolási eljárás még mindig folyamatban van.  

A károsultak változó eredménnyel pereltek. 2014. december 12-én volt egy ítélethirdetés a Veszprémi Törvényszéken az egyik ilyen polgári ügyben. Abban 65 károsult perelt, de közülük csak 9 ember kérelmének adott helyt a bíróság, és azoknak is csak részben.

A Veszprémi Törvényszéknek az ítéletről szóló közleménye megemlíti, hogy a károsultak többsége a perben nem tett megfelelő bizonyítási indítványt, olyat, aminek alapján meg lehetett volna állapítani a kár összegét és az okozati összefüggéseket. Ezért alakult úgy, hogy a sok felperes közül csak néhányan tudtak nyerni. Idén január 19-én hirdettek első fokú ítéletet egy olyan ügyben, amelyben a Devecseren élő felpereseknek fejenként félmillió forint nem vagyon kártérítést ítéltek meg, és ezen túl fejenként még 4 millió 225 ezer forintot a házuk értékvesztése miatt. A kártérítés alapja az volt, hogy bár a házukat az áradat közvetlenül nem érintette,  a katasztrófa az egész életüket megváltoztatta, a kényszerű költözések miatt meglazultak a baráti, családi kapcsolataik.  

A környezetvédelmi hatóság eredetileg összesen 137 milliárd forint bírság megfizetésére kötelezte a Mal Zrt.-t a vörösiszap kiömlése miatt, de ezt a bíróság hatályon kívül helyezte. A bíróság szerint ugyan a Mal Zrt. felelős volt a katasztrófáért, azt viszont kifogásolta, hogy csak becsléssel állapították meg, mennyi vörösiszap ömlött ki, a bírság összege pedig ezen múlik. A bíróság ezért arra kötelezte a környezetvédelmi hatóságot. Az új eljárásban szakértőt rendelnek ki a vörösiszap mennyiségének meghatározására.

Rovatok