Nem volt törvényes alapja annak, hogy a Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes és társai ellen folyó úgynevezett BKV-ügyben kihallgassák Demszky Gábor volt főpolgármestert - mondta Keresztes Imre, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője.
Újságírók a Hagyó-ügyről tartott sajtótájékoztatón felvetették, hogy egy olyan ügyről van szó, amelyben a volt főpolgármester egyik volt helyettesének, egykori beosztottjainak felelősségét és egy fővárosi cégben történt visszaéléseket vizsgálták a hatóságok, írja az MTI. A főügyész ugyanakkor arra mutatott rá, hogy a volt városvezető kihallgatásának feltételei sem gyanúsítottként, sem tanúként nem álltak fenn. Egyik eljáró hatóság, így a bíróság sem látta úgy, hogy Demszky meghallgatásától megfelelő bizonyítékok remélhetők.
A főügyész szintén kérdésre válaszolva elmondta azt is: nem tud arról, hogy "vadásztak" volna a volt főpolgármesterre, vagy hogy olyan alkut ajánlottak volna Hagyó Miklósnak: ha terhelő vallomást tesz Demszkyre, enyhébb elbírálásra számíthat. Demszky Gábor sem tett arra vonatkozó bejelentést, hogy vadásznak rá, a vádalku pedig államtitok - fűzte hozzá.
Keresztes Imre visszautasította azt a szerinte minden alapot nélkülöző feltételezést, hogy kényszert alkalmaztak volna az eljárás során. A koncepciós eljárásra vonatkozó felvetés kapcsán elmondta, hogy feljelentésre indult az ügy és megfelelő bizonyítékokra épült a vád.
Arra a kérdésre reagálva, hogy volt-e politikai nyomás az ügyben, a főügyész közölte: a politikusok különféléket nyilatkoznak, az ügyészség ezt hallja, látja, tudomásul veszi, de eljárásait ez nem befolyásolja.
A főügyész ismertetése szerint a Hagyó-ügyben az egy héttel ezelőtti elsőfokú ítélet ellen többirányú fellebbezést nyújtott be az ügyészség. Azoknak a vádlottaknak az esetében, akiknek kimondta a bűnösségét a bíróság, az ügyészség elsősorban törvénysértően enyhe büntetésekre hivatkozva jelentett be fellebbezést. Részben, mert azok mértéke a büntetési tétel középmértékét se éri el, részben pedig azért, mert azok végrehajtását felfüggesztette a bíróság.
Az ügyészség szerint ezek a szankciók nem alkalmasak arra, hogy a hasonló beosztásban lévő vagyonkezelőket elrettentsék a bűncselekmények elkövetésétől.
Az egyetlen kivétellel bizonyítékok hiányában meghozott felmentő rendelkezések esetében az ügyészség a bűnösség megállapítása és büntetés kiszabása érdekében fellebbez. Az ügyészség szerint ezekben az esetekben is kétséget kizáróan bizonyított a vádlottak bűnössége.
A fellebbezés célja, hogy a bíróság megállapítsa az igazságot és abból a megfelelő következményeket vonja le - hangsúlyozta a főügyész.
Keresztes Imre kifejtette: a vádbeli korrupciós cselekmények bizonyítása nehéz, hiszen minden résztvevő érdeke az, hogy ne derüljenek ki a történtek. A bűnüldöző hatóságok számára azonban világszerte súlyponti kérdés az ilyen jellegű cselekmények elleni küzdelem, és így van ez a magyar ügyészségen is.
Példaként elmondta, hogy Hagyó-ügyben az egyik vesztegető maga, a szabad akaratából, nagy nyilvánosság előtt részletesen elmondta, miként történt a bűncselekmény, a nyomozás lezárása után azonban ezt ismeretlen okból visszavonta. Ám kényszer alkalmazására a terhelő vallomás kapcsán utóbb se hivatkozott. Keresztes Imre szerint ebben az esetben meg kellett volna állapítania a bűncselekményt a bíróságnak.
A Kecskeméti Törvényszék január 26-án hirdette ki elsőfokú, nem jogerős ítéletét, amelyben Hagyó Miklós elsőrendű vádlottat hivatali visszaélés és hűtlen kezelés miatt mint felbujtót két év, négy évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. Ugyanakkor a hivatali vesztegetés vádja alól felmentette a bíróság.
A tizenöt vádlottból kilencet ítéltek el. Az elsőfokú ítélet szerint Hagyó Miklós és Balogh Zsolt terhére a vádbeli 500 millió forintból 39,6 millió forint elkövetési értéket, Antal Attila harmadrendű vádlott terhére a vádbeli 1 milliárd forintból 10,7 millió forint elkövetési értéket bizonyítottak, míg a másodrendű vádlott esetében a vádbeli 500 millió forintot egyáltalán nem sikerült bizonyítani.
Az ügyészség tiszteletben tartja a bíróság ítéletét, de azt fellebbezéssel támadja. A főügyész elmondta, a fellebbezés végső formájáról majd az írásba foglalt ítélet ismeretében döntenek.
Az utóbbi évben többször is előfordult, hogy egy ítélet kihirdetése után nyíltan konfrontálódott ügyészség bírósággal. Így volt ez például a szigetszentmiklósi gyermekbántalmazási ügyben. A Budapest Környéki Törvényszék tavaly februárban hirdette ki az első fokú, nem jogerős ítéletet, mely szerint csak a kiskorú veszélyeztetésének vádja állt meg, a szülők többször megverték és súlyosan elhanyagolták a három gyereket, de szexuális erőszakot nem követtek el rajtuk. Az ítélethirdetéskor a bíró keményen kritizálta az ügyészséget, a vádhatóság megállapításait iratellenesnek és logikaellenesnek nevezte, a nyomozást nagyon hiányosnak.
A Pest megyei főügyész két nappal később sajtótájékoztatón vágott vissza. Az ügyészség szerint nem a nyomozók, hanem a törvényszék követett el szakmai hibákat a gyermekbántalmazási ügyben, és kitartottak amellett, hogy igenis történt szexuális erőszak. A Budapest Környéki Törvényszék sajnálattal vette tudomásul, hogy a Pest Megyei Főügyészség sajtótájékoztató keretében vitatta az elsőfokú bíróság ítéletét az ún.„szigetszentmiklósi ügyben”– reagált közleményében a bíróság.
De hasonló volt a helyzet akkor is, amikor tavaly decemberben a legsúlyosabb vádpontban felmentette Biszku Bélát a Fővárosi Törvényszék, és csak felfüggesztettet kapott. Másnap a fővárosi főügyész sajtótájékoztatón kritizálta az ítéletet.
Bár nyílt odamondogatás akkor nem volt, de szokatlan húzás volt az is a Pest megyei főügyészség részéről, amikor a fagyállós gazda súlyos ítéletének kihirdetése után úgy döntöttek, hogy a vádlott érdekében jelentenek be fellebbezést a büntetés enyhítéséért.