A Kúria arra törekszik, hogy csökkenjen az elsőfokú ítéleteket hatályon kívül helyező másodfokú határozatok száma – mondta el a Magyar Hírlapnak Kónya István, a Kúria elnökhelyettese annak kapcsán, hogy a Kúria a legfőbb ügyész törvényesség érdekében eddig benyújtott öt rendkívüli jogorvoslatából négynek helyt adott.

Egy joggyakorlat-elemző csoport nemrég vizsgálta a hatályon kívül helyezési gyakorlatot, és több ajánlást is megfogalmazott, amiket elsősorban a kodifikációban, azaz a törvényalkotás keretében érdemes mérlegelni.

A Kúria javaslatának lényege, hogy csak valóban indokolt esetben lehessen hatályon kívül helyezni egy elsőfokú ítéletet, és elkerülni az eljárások indokolatlan elhúzódását. A konkrét ötlet az lenne, hogy az ilyen határozatokat ne csak a legfőbb ügyész által kezdeményezett rendkívüli jogorvoslat keretében lehessen megtámadni, hanem erre a peres feleknek alanyi jogon is lehetőségük nyíljon. Ezek elbírálását minden esetben a Kúria végezné.

Ezeket a célokat a most készülő új büntetőeljárási törvényben is meg lehetne valósítani - mondta Kónya.

Legutóbb a Biszku-ügyben hozott döntést a Kúria a vádhatóság által az említett címszó alatt indított eljárás nyomán. Polt Péter legfőbb ügyész a Fővárosi Ítélőtábla 2015. júniusi határozatát támadta meg, amiben hatályon kívül helyezték a háborús bűnökkel vádolt egykori kommunista vezető perében meghozott elsőfokú ítéletet. A vádhatóság szerint ez törvénysértő módon történt – ezzel értett egyet a Kúria, mondván, az elsőfokú ítélet kapcsán nem merült fel olyan eljárási szabálysértés, ami indokolta volna a hatályon kívül helyezést, a táblabíróság kiküszöbölhette volna az általa felhozott hiányosságokat, sőt, maga is kiegészíthette volna a tényállást. Teljesen szükségtelen volt a megismételt eljárásra vonatkozó iránymutatás is, vonta le a következtetést a Kónya István vezette tanács.