Idén január elsejétől egyesült a két legismertebb magyar katonai alakulat: a 88. Könnyű Vegyes Zászlóalj és a 34. Különleges Műveleti Zászlóalj mostantól MH 2. Különleges Rendeltetésű Ezredként működik tovább. A döntés elsőre furcsán hangzik, de mint kiderült, a hadsereg két, kimondva-kimondatlanul legfelkészültebbnek tartott zászlóalját egy ezredbe összevonni nem értelmetlen dolog. Hogy mekkora szó ez, azt nemcsak Simicskó István honvédelmi miniszter látogatása jelzi, hanem az is, hogy régóta most először kérdésekre egyenesen válaszoló, illetve nyugodtan mosolygó parancsnokokat láttunk.
A két zászlóalj összevonása már csak azért sem ördögtől való ötlet, mert mindkettő szolnoki, a központjuk a honvédség ottani helikopterbázisán van. Ahogy Sándor Tamás ezredes, a KMZ volt, az új, Különleges Rendeltetésű Ezred új parancsnoka elmondta, nagy változások olyan szempontból nem lesznek, hogy senki nem költözik sehova, a katonák pedig ismerik egymást. Olyannyira, hogy sokszor dolgoztak is már együtt, 2005-ben és 2008-ban Afganisztánban – illetve tavaly együtt építettek kerítést a határ mentén, de ez mondjuk nem nagy szó, azt a kerítés építésében a honvédség nagyjából minden egysége részt vett.
A KMZ a honvédség különleges alakulata (korábban pont az ő mesterlövészeikkel forgattunk), a 88-asok pedig egy jól kiképzett, gyorsreagálású, könnyű lövész zászlóalj volt. Az összevonás nem azt jelenti, hogy ezek az évek alatt kialakított specializációk eltűnnek: a két egység továbbra is önálló marad, viszont a közös parancsnoki rendszer lehetővé teszi az erőforrások jobb elosztását, ráadásul a jobban tervezett közös munka azt is segíti, hogy adott helyzetben a két alakulat jobban ki tudja egészíteni egymást egy közös bevetés során.
Az, hogy a két zászlóaljat összevonják, nem meglepetés, már egy tavalyi, Colleen Bell amerikai nagykövet által is megtekintett hadgyakorlaton is felröppent a pletyka, hogy a 34. és a 88. egy ezredet alkot, ráadásul amerikai segítséggel. Az USA segítsége nem újdonság, a KMZ tulajdonképpen mára nagyrészt amerikai támogatásból vált szinte teljesen NATO-kompatibilissé. Ezt úgy is megfogalmazhatjuk, hogy a KMZ a Magyar Honvédség egyetlen olyan egysége, amelynél a haderőreformnak látható jelei vannak: a katonák felszerelése és fegyverzete amerikai mintára lett kialakítva, kiképzésük szintén az amerikai mintát követi. Azzal, hogy a másik szolnoki egység is egy parancsnokság alá kerül a KMZ-vel, egyben az is biztossá vált, hogy a 88-asok lesznek a következők, akikhez amerikai felszerelés kerül, leváltva az igencsak leharcolt, volt szovjet technikát.
Sándor Tamás ezredes kérdésünkre elmondta, hogy ő jó két-három éves munkát lát abban, hogy minden, a zászlóaljak összeolvasztásával kapcsolatos tervük megvalósuljon. A fejlesztés részben amerikai, részben magyar forrásokkal már elkezdődött, a parancsnok szerint a cél az, hogy az ezredben szolgáló katonák személyes felszerelését (fegyverzetét, ruházatát, a feladatokhoz szükséges speciális eszközeit, például éjjellátókat) minél hamarabb biztosítsák. A bejelentés utáni bemutatón amúgy jól látszott, mi a különbség az új ezred két zászlóalja között: rendeltetésben az egyik hagyományos lövészszázad, a másik speciális alakulat, felszereltségében az egyik AK-63D és PKM, a másik M16 és M4.
Ezzel együtt viszont az összevonás lehetővé teszi, hogy a már rendelkezésre álló eszközöket, például a szintén az amerikaiaktól kapott HMMWV-kat bedobják a közösbe, és mindig annak az egységnek osszák ki, amelynek épp szüksége van rá. Az már eggyel nehezebb kérdés, hogy vajon ezt a közöst mikor bővítik ki a gyorsreagálású ezred valódi működéséhez elengedhetetlen helikopterekkel.
Bár az összevonás első hivatalos(abb) elismerésekor, bejelentésekor nem mindenki értett egyet azzal, hogy ez jó irányba viszi majd a két, tulajdonképpen legjobb magyar alakulatot, a csütörtöki eseményen érezhető volt, hogy ez nem egy furcsa, kényszer szülte megoldás, hanem valami olyasmi, aminek szinte mindenki örül, akit érint. Sokan attól is féltek, hogy az összevonás és a közös parancsnoki törzs azzal jár majd, hogy lesznek, akik kikerülnek a rendszerből, de mint kiderült, a két alakulat mintegy 1200 fős létszámából mindössze 15 olyan ember van, aki nem a Különleges Rendeltetésű Ezrednél folytatja a pályafutását. A két zászlóalj korábban is szoros viszonyban volt, ezt a sajtótájékoztatón többször is jelezték a nyilatkozók, de talán az a legjellemzőbb, hogy a KMZ egy részét a 88-asokból képezték tovább. A képzésről is forgattunk korábban, azt a videót itt nézhetik meg.
Sándor szerint az ezred továbbra is az elsődleges feladatra, a haza védelmére készül, de a honvédségi vállalásoknak megfelelően a külföldi missziókban is részt fognak venni. Az, hogy az összevonás a gyakorlatban milyen hatásokat hoz, csak a jövő bevetései és missziói döntik el. Az biztos, hogy a múltban a két alakulat katonái többször is bizonyítottak már: a KMZ és a KVZ tagjai közül is többen kaptak kitüntetést az afganisztáni missziók során a tűzharcban való helytállásért. Valamiért a Magyar Honvédség nem kezeli olyan nyilvánosan ezeket a teljesítményeket, mint azt a PR-t sokkal jobban űző amerikai hadseregnél megszoktuk, de talán a jövőben ez is változik. Ha valaki mégis megismerné a nem közismert afganisztáni történeteket, legalábbis azoknak azt a töredékét, melyet a honvédség is jóváhagyott, az olvassa el a Kardokkal ékesített című interjúkötetet.