Egy bátor miskolci gimnázium, két nyílt levél, 500 csatlakozó iskola és közel 30 ezer magánszemély aláírása elégnek bizonyult ahhoz, hogy a kormány hirtelen fontosnak tartsa az egyeztetést az oktatás helyzetéről és a félresiklott oktatási reformról.

A tizenegy helyszínen készülő országos tiltakozás előtt a kedélyek lecsendesítésére Balog Zoltán bejelentette: a felsőoktatási kerekasztal mintájára a köznevelés kérdéseit is egy kerekasztalon tekintik át. Nagy különbség, hogy a felsőoktatási kerekasztalt egy éppen készülő reform közben hívták életre 2013-ban, a közoktatás esetében viszont egy 5 éve dübörgő, felülről levezényelt és globális átalakításokat hozó reform kijavításáról kéne most kissé megkésve tárgyalni.

A keddi tárgyalástól sok eredmény nem várható. Az ülés hivatalosan reggel 8-kor kezdődik, háromnegyed 11-kor pedig már sajtótájékoztatót akarnak tartani. Vajon két és háromnegyed órában mennyit sikerül megoldani az elmúlt 5 év félrecsúszott átalakításaiból?

Nem túl biztató a résztvevők névsora sem. A tiltakozást elindító, a súlyos működési problémákra rávilágító miskolci gimnázium képviselői nem lesznek ott. Ott lesznek viszont olyan szervezetek, amelyekről még a szakmában sem nagyon hallottak eddig, vagy csak áttételesen van közük az oktatáshoz, viszont vagy a kormány hozta létre őket vagy kormányhoz közelálló szervezetekről van szó.

Nézzük a meghívottakat:

• Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet: A szervezetet 1997-ben alapította a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia az egyházi iskolák pedagógiai-szakmai szolgáltató intézményként. Az intézet vezetője 1998-tól Bajzák Erzsébet M. Eszter nővér, a Boldogasszony Iskolanővérek szerzetesrend tagja. Ez szép és nemes feladat és sok egyházi iskola van, de nem tudni, mi közük nekik a Klebelsberg intézményfenntartó Központ súlyos működési problémái alatt szenvedő állami iskolákhoz.
• Eszterházy Károly Főiskola: Komoly tanárképzés folyik itt, de az országban még hat másik helyen is. Vajon miért nem hívták az ELTE-t, a szegedi, a debreceni vagy a pécsi egyetemet?
• Magyar Kereskedelmi és Iparkamara: Az oktatás, azon belül is a szakképzés átalakításában Orbán Viktor leginkább a Parragh László által vezetett iparkamarára hallgat. Komoly beleszólásuk volt a duális (elméleti és gyakorlati) képzés létrehozásába és a felsőoktatás átalakításába.
• Országos Köznevelési Tanács: Az 1993-as oktatási törvény hozta létre a közoktatással kapcsolatos döntések szakmai előkészítésére. A testület véleményeket, javaslatokat tehet a tantervi szabályozásra, a tankönyvellátásra, az oktatás színvonalának fejlesztésére, a pedagógus-továbbképzésre.
• Klebelsberg Intézményfenntartó Központ: Jelenleg maga a probléma. Ebbe a mamutszervezetbe olvasztották a korábbi önkormányzati iskolákat. A Klik 120 ezer tanár munkaadója. A feladata az lenne, hogy egységes feltételeket és színvonalat teremtsen az ország iskoláiban. Ehelyett állandó adósságokkal küzd, léte pedig napi működési gondokat okoz az iskolákban.
• Nemzeti Pedagógus Kar: A kormány elsősorban azért hozta létre, hogy ne politizáló pedagógus-szakszervezetekkel kelljen tárgyalnia. Az állami iskolákban dolgozó tanárok automatikusan a kamara tagjává válnak. A pedagógus karnak kellene képviselni őket, szakmai javaslatokat kidolgoznia. Azt a Kar elnöke, a győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója is elismerte, hogy tevékenységüket máig általános idegenkedés fogadja a pedagógusok körében. Pedig Horváth Péter még az országos tiltakozás kirobbanása előtt elment a miskolciakhoz, és állítása szerint igyekszik képviselni őket is, hiszen a felvetéseik nagy része jogos.
• Nemzeti Ifjúsági Tanács: Elvileg civil kezdeményezésére 2012-ben jött létre a hazai ifjúsági szervezetek (egy részének) ernyőszervezete. A cél itt is az volt, hogy a kormány teremtsen egy magának kedves tárgyalópartnert, ami az ifjúság képviseletében lép fel itthon és külföldön. A pártoló tagok között találjuk a Fidelitast, az Ifjúsági Keresztenydemokrata Szövetséget, a Jobbik Ifjúsági Tagozatát, de a Societas - Baloldali Ifjúsági Mozgalmat is. Annyi közük van az oktatáshoz, hogy a rendes tagok között több hallgatói alapítvány és diákszervezet is van, csakhogy a kerekasztalon a közoktatásról lesz szó.
• MTA Közoktatási Elnöki Bizottság: A Magyar Tudományos Akadémiának több elnöki bizottsága van. Ezek közül az egyik a Csépe Valéria akadémikus, pszichológus által vezetett közoktatási bizottság. Ennek egyik feladata például az, hogy "hatástanulmányokkal kiegészített koncepcióban mutassák be, miként taníthatók hatékonyan a különböző tudományos tárgyak".
• Magyar Művészeti Akadémia: A kormány által létrehozott szervezet a magyar kultúra intézményes irányítására és képviseletére. A tudományos akadémiához hasonlóan köztestületi funkciókat, sokmilliárdos állami támogatást, székházat, és a pályázati támogatások kiosztásának jogát is elnyerte Fekete György szervezete. A művészvilág jelentős része nem ismeri el az ideologikus alapon működő MMA-t.
• Nagycsaládosok Országos Egyesülete: Az 1987 óta létező szervezet a legalább három gyermeket nevelő családok érdekeit képviseli. De vajon ki képviseli ebben a körben az egy vagy két gyermeket nevelő szülőket vagy családokat? Pedig az ő gyerekeik is iskolába járnak, és egyelőre több kiscsalád mint nagycsalád van.
• Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége: Valószínűleg kevesen hallottak a Csongrádon 2001-ben alapított szervezetről, aminek célja "a családbarát szemlélet Kárpát-medencei és nemzetközi terjesztése, valamint a térségben működő családszervezetek és az érdekeiket képviselő civil kezdeményezések együttműködésének megszervezése". A szervezethez 74 felvidéki, kárpátaljai, erdélyi, vajdasági és anyaországbeli tagszervezet csatlakozott. Vajon ők milyen módon tudnak hozzászólni az Európában is versenyképes magyar oktatási rendszer kialakításához?
• Pedagógusok Szakszervezete: A nagyobb pedagógus szakszervezet szervezte a miskolci több ezres tüntetést, és ők hirdettek demonstrációt szombatra is. Ők fogalmaztak meg egy 25 pontból álló követeléslistát is arról, mi minden kellene változtatni a közoktatásban. A szervezet azonban végül nem lesz ott a kerekasztalon. Bár korábban azt mondták, ha meghívják őket, elmennek, hétfőn úgy döntöttek mégsem lesznek ott. Ezt azzal magyarázzák, hogy már korábban sztrájkbizottságot alakítottak, és ennek a folyamatnak a részeként pénteken tárgyalnak a kormánnyal. Továbbra is kitartanak amellett, hogy ha nem javul a helyzet, márciusban sztrájkba lépnek.
• Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete: A kisebb, de harcosabb és politikusabb, az utóbbi időben a legtöbb ellenzéki megmozduláshoz is csatlakozó PDSZ először a kerekasztal bojkottját hirdette meg. Ők is látták ugyanis a résztvevők listáját, és helyesen olvasták ki belőle, hogy sok jó nem sülhet ki, ha a kormány a saját szervezeteivel fogja megtárgyalni az oktatás reformját. Először azt hitték, nem is hívták meg őket. Közben azonban megérkezett a PDSZ meghívója is, így a szervezet vezetője most azt mondta az Indexnek: elmennek, és majd meglátják, mi sül ki ebből.

Így tehát - ha a Nemzeti Pedagógus kart nem számoljuk ide - kedden egyetlen olyan szervezet lesz jelen, amelyik egyáltalán ismeri az iskolák hétköznapjait. Mi lesz, ha szavazni kell valamilyen kérdésről? Akkor vajon milyen eredmény születik egy ilyen összetételű kerekasztalon? 

Miben nem fog engedni a kormány?

Mint korábban megírtuk, a legfőbb kérdés most az, hogy a kormány a kerekasztal összehívásával, és néhány kisebb korrekcióval letudja-e a feladatát, és sikerül-e lecsendesíteni a tiltakozási hullámot.

A központosított, államosított iskolarendszer lényegén biztosan nem fognak változtatni. A Klik teljes felszámolása az Orbán Viktor által sugallt és Hoffmann Rózsa által végrehajtott oktatási reform csődjének teljes beismerése lenne, ezért erre nem fog sor kerülni. Ezt Orbán Viktor, Lázár János és Balog Zoltán is világossá tette. Az ő felfogásuk szerint ugyanis ismét politikai alapon támadják a kormányt, ezért a 2010 előtti, működésképtelen rendszer restaurációja nem lehetséges. 

Miben engedhet a kormány?   

Több korábbi nyilatkozatban is utaltak már engedményekre, és ezekre most ráerősített a köz- és a felsőoktatás irányítását egy kézbe vevő Palkovics László államtitkár is.

• Klebelsberg Intézményfenntartó Központ: Azt Palkovics is elismerte, hogy számos probléma a Klik rossz működéséből és alulfinanszírozottságából fakad. Palkovics annyit is meglebegtetett, hogy nem biztos, hogy a Klik egyben marad (de ettől még megmarad). Szerinte több olyan probléma van, ami nem rendszerszintű, de valóban nehezen kezelhető a Klebelsberg-központ jelenlegi centralizáltsági szintjén. 
• Adminisztrációs terhek: A totálisan központosított rendszer súlyos bürokratikus akadályokat emelt az iskolák életébe. Arról már a most menesztett Czunyiné Bertalan Judit is beszélt nem olyan régen, hogy közel harmadára csökkenthető az adminisztráció. Például azzal, hogy nem két, hanem ötévente kell a pedagógusok és az iskolák értékelését elvégezni.
• Nagyobb hatáskört kaphatnak az iskolaigazgatók: Régóta beszélnek róla, hogy az iskolákban még egy betört ablak kijavítását sem tudják elintézni az igazgatók, mert ezt is a központól (tankerületből) intézik. Balog Zoltán mondta, hogy ez a kérdés rendezhető azzal, ha az iskolaigazgatók kapnak egy Klik-es bankkártyát a kisebb javítások, beszerzések fedezésére.
• Tananyagcsökkentés: Tanárok, szülők és diákok egybehangzó panasza, hogy az előírt tananyag irtózatosan sok, nem fér bele az időbe, és jelentős része nem hasznos. Czunyiné Bertalan Judit már tavaly nyáron arról beszélt az Indexnek, hogy radikális tananyagcsökkentésre és átstrukturálásra van szükség. Ez mind szép és jó, a kérdés csak az, miért nem gondoltak erre, amikor hosszas munkával 2012-ben elfogadták az új Nemzeti alaptantervet. A másik kérdés az, hogy mindaz, amit ma az iskolákban tanítani kell, mennyire lesz hasznos a hazai és az európai munkaerőpiacra készülő diákoknak.