Miután a heves hazai és nemzetközi tiltakozások hatására Székesfehérváron nem sikerült szobrot állítani Hóman Bálint történésznek, az elkészült alkotást Vácra szállítják, ahol mindenképpen fel fogják állítani, értesült az Index.
A lapunk birtokába jutott jegyzőkönyv szerint a váci Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság február 9-i ülésén a bizottság egyik külsős tagja, Moys Csaba jelentette be, hogy kapcsolatban áll a székesfehérvári Hóman Bálint alapítvánnyal, akik megígérték, hogy Vácnak adják a szobrot.
A jegyzőkönyv szerint Moys azt mondta, hogy a szobor számára már ki is néztek egy közterületet Vácon, de ha a város nem járul hozzá, akkor magánterületen fogják felállítani. Moys azt is bejelentette, hogy ő és az általa vezetett Váci Reménység Egyesület aláírásgyűjtésbe kezdett, hogy támogatást szerezzenek a szobor köztéri felállításának.
Ugyanerre a bizottsági ülésre négy váci ellenzéki képviselő (Bóth János, Ferjancsics László, Kiss Zsolt és Krauze István) beterjesztette, hogy nevezzék át a váci Hóman Bálint utcát Híradó utcára, mert "a város jóhírnevét veszteség éri", ha az elmúlt hetek Hóman körüli botrányai után marad a náci kollaboránsról elnevezett köztér.
A váci városvezetés állásfoglalást kért a Kormányhivataltól, akik lepattintották az ügyet, mondván ez települési hatáskör, de ha nem tudnak dönteni, kérdezzék meg a Magyar Tudományos Akadémiát. A kormányhivatal január 28-i válasza után Fördős Attila polgármester február 4-én kért állásfoglalást az MTA-tól. A dátumok azért fontosak, mert az MTA állásfoglalása nem érkezett meg a február 9-i bizottsági ülésre, a határozati javaslatot pedig végül leszavazták.
Megkerestük Vác polgármesterét, hogy mi az álláspontja a szoborral és az utcanévvel kapcsolatban, a titkárától azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a polgármester nem kíván nyilatkozni a témában.
Néhány órával később a polgármesteri hivatal osztályvezetője a következőt írta nekünk: "A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság ülésén az egyik külsős tag álláspontja szerint amennyiben a város nem ad engedélyt a szobor felállításához, akkor azt magánszemélyek magánterületen helyezik el. Vác város vezetésének nem áll szándékában és korábban sem tervezte, hogy Hóman Bálint szobrot állítson fel közterületen".
Cikkünk megjelenése után a Magyar Nemzet elérte a székesfehérvári Hóban Bálint Alapítvány kuratóriumának elnökét, aki cáfolta, hogy Vácnak ígérték a szobrot. Kováts Gábor szerint sok önkormányzat és magánszemély jelezte, hogy szívesen segítenének nekik, de még nem született döntés a szobor sorsáról.
A lap Moys Csabát is elérte, aki azt mondta, lehet, hogy rosszul fogalmazott, vagy átírták a jegyzőkönyvet. A képviselő állítása szerint csak annyit akart jelezni, hogy Hóman váci kötődése miatt (a váci börtönben halt meg) Vác otthont adhatna a szobornak. Moys azt is elmondta a lapnak, hogy a Váci Reménység Egyesület vezetőjeként nem a szobor ügyében indított aláírásgyűjtést, hanem hogy maradjon meg Vácon a Hóman Bálint utca.
Mint már korábbi cikkünkben összefoglaltuk, 2015. március 6-án a Fővárosi Törvényszék rehabilitálta Hóman Bálintot, akit még 1946-ban ítéltek el háborús bűntettért, amiért támogatta a Szovjetunió elleni hadba lépést. Hóman posztumusz felmentését ügyvédként Varga István volt fideszes képviselő érte el.
2015-re a Hóman Bálint Kulturális Alapítvány nevű civil szervezet 15 millió forintot kapott az Igazságügyi Minisztériumtól, további közel 2 milliót pedig a székesfehérvári önkormányzattól, hogy szobrot állítsanak Hómannak Székesfehérváron. Az önkormányzat fideszes és jobbikos képviselői az ügy mellé álltak, miközben a baloldal, zsidó szervezetek és civilek tiltakoztak.
Ahogy közeledett a szoborállítás december 29-i dátuma, úgy érkeztek a tiltakozások. Amerikai zsidó szervezetek és antiszemitizmus ellen küzdő kongresszusi politikusok is több hullámban bírálták a projektet. A legfőbb bajuk az volt, hogy a magyar kormány közpénzt adott egy antiszemita politikus szobrára.
Az Orbán-kormány miniszterei, Lázár János, Balog Zoltán és Trócsányi László sorozatosan elhatárolódtak a szoborállítástól. A felelősséget a civilekre hárították, hiszen ők a kezdeményezők, illetve Székesfehérvár önkormányzatára.
Székesfehérvár polgármestere, Cser-Palkovics András kiállt a szobor mellett és arról beszélt, se Budapestről, se Amerikából ne mondják meg neki, kinek lehet emlékműve a városban, és kinek nem. Két nap alatt azonban még ő is meghátrált, és felszólította a Hóman Alapítványt, ne állítson szobrot, vagy fizesse vissza a közpénzt, amit a szoborra kapott.
Kováts Gábor, a Hóman Alapítvány elnöke pár nappal később kiállt a sajtó elé és azt mondta, mindenképpen felállítják a szobrot. Ahogy azonban megírtuk, maga az alapítvány sem viselhetné Hóman nevét a fideszes alaptörvény és egy olyan törvénymódosítás szerint, mely korlátozta az önkényuralmi rendszerekhez kötődő névhasználatot.
Az Egyesült Államok képviselője, Robert Berschinski helyettes államtitkár nyilvánosan is felszólította a magyar kormányt, hogy ne csupán ne támogassa, de akadályozza meg a szobor felállítását. Barack Obama amerikai elnök pedig azt mondta, hogy élen jártak a magyar kormány meggyőzésében, hogy ne állítsák fel a szobrot. Havasi Bertalan, Orbán Viktor sajtófőnöke ezzel kapcsolatban azt írta az Index-nek:
„Valóban volt ilyen amerikai kormányzati nyomásgyakorlás, amit Orbán Viktor a leghatározottabban visszautasított. Általánosságban bármilyen külföldi nyomásgyakorlás csak hátráltatja az ügyek elintézését, és pontosan ez történt a Hóman-szobor ügyében is.
A magyar miniszterelnök álláspontja szerint az amerikai kormány jobban tette volna, ha ezzel nem kísérletezik.