Nem mosta el az eső a Kossuth téri pedagógustüntetést, annak ellenére, hogy a fél tízkor indult gyülekezőtől egészen a demonstráció végéig zuhogott az eső - bizonyítékául annak, hogy ha vannak is külső erők, akkor ma azok inkább a tiltakozók ellen dolgoztak és nem értük.
Nem is beszélve arról, hogy az új oktatási államtitkár fél órával a tüntetés előtt nevezte okafogyottnak a pedagógusok demonstrációját. Hogy Palkovics László szavai mennyi embert tartottak távol nem tudjuk. Az biztos, hogy aki kijött, annak nem volt kétsége afelől, hogy a kormányzat valós nyomás nélkül nem hajlandó az érdemi tárgyalásokra.
Egy miskolci gimnázium tanárainak nyílt levelével indult, majd egyre több iskola csatlakozásával folytatódott az a tiltakozássorozat, amelynek központi rendezvénye volt szombaton a Kossuth téren. A tanárok a közoktatás teljes átalakítását követelik, elutasítva a kormány szélsőségesen központosító törekvéseit. A kormány elismeri ugyan, hogy szükség van némi "finomhangolásra", és egy furcsa összetételű oktatási kerekasztalt is összehozott, ám a tiltakozás szervezői szerint a kormány csak az időt húzza, és gyökeres változást nem remélnek a kerekasztaltól.
A rendezvény a szervezők kérésének megfelelően pártoktól mentes volt: a többezres tömegben nem voltak pártlogók - egyedül a PM nem volt képes pártként távol maradni a rendezvénytől: a Földművelésügyi Minisztérium épületének árkádjai alatt Szabó Tímea adott interjút a köztévének.
"Megértem a civileket, de mégsem fogadom el az idegenkedést az ellenzéki pártoktól. Hiszem mi más dolga lenne az ellenzéknek?" - mondta el a tömegben sétáló Horn Gábor. Az egykori SZDSZ egykori politikusa civilként volt jelen, de szerinte nagyon is hasznos volna, ha az ellenzék nyíltan kiállhatna a tüntetők mellett: akár úgy is, hogy benyújtja a parlamentnek a Pedagógusok Szakszervezete által megfogalmazott 25 pontos követelést.
Félt tíz-tízre legalább kétezer ember gyűlt össze a Jászai Mari téren. Amikor a rendőrök, taxisok és egy fúvós zenekar felvezetésével meginduló tömeg eleje elérte a Kossuth teret - itt más irányból érkezve már legalább ezer tüntető gyűlt össze - akkor a vége még Duna part felől, fél körben a Fehér Ház körül még a Jászai felé tartottak. A Kossuth téri metróból egy órán keresztül folyamatosan áramlott ki a tömeg. Rendőrök terelték őket, hogy ne legyen torlódás.
A tüntetés láthatóan több volt a pedagógusok szűkebb szakmai követeléséért folytatott tüntetésnél: egyrészt,mert számos más szakszervezet is jelen volt - például a vasutasok szakszervezete - másrészt, mert a közoktatás kérdése több embert mozgat meg, mint amennyit munkavállalóként közvetlenül érint. Elvégre a ott vannak a diákok, azok szülei, nagyszülei, a tanárok ismerősei, és egyáltalán: az oktatásról mindenkinek vannak saját élményei. Ezért is tűnik kontraproduktívnak, hogy a kormány sorosbérencekként, balhét keresőkként beszélt a tüntetőkről és a szervezőkről."Miniszter úr tárgyaljunk a lopásról" - mondta Boross Péterné.
A Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók szakszervezetének elnöke ezzel Lázár János szavaira reagált, amelyek szerint tárgyalni kéne, nem balhézni. A miniszterelnökséget vezető miniszter láthatóan nem gondolt arra, hogy a tüntetők tényleg szélesebb csoportot képviselnek, mint egy szűk, párthoz köthető választói kört.
„Szélsőközép szavazó vagyok" − adta meg szokatlan öndefinícióját egy Budapest környékén tanító fiatal tanár. „A Fideszre szavaztam, és most sem látok nála jobbat, de lehet, hogy ez csak arra elég, hogy legközelebb ne menjek szavazni. De pártpolitikától függetlenül mondom, hogy ami rossz, azt meg kell változtatni. Ennek semmi köze külső erőkhöz. Engem sem ők küldtek" − mondta. Sokkal inkább az, hogy a Klik megjelenésével mindenki élete nehezebb lett, amióta nem az önkormányzat a munkáltató, minden lassabban halad.
„A fizetés megjön, de a novemberi különórákért csak most kaptam meg a pénzemet. Nominálisan jelentősen nőtt a fizetésem. De kétszer annyit dolgozom, az élet sem lett olcsóbb" − mondta egy fiatal tanárnő. Kétségtelen, hogy a megkérdezett tüntető tanárok közül a fizetésére senki sem panaszkodott. A legtöbben a következőket követelték:
De a balhét elindító Herman Ottó Gimnázium tüntető csoportjából egy tanár már azzal is megelégedett volna, ha olyan tárgyalás indul a kormánnyal, amelyen valóban meghallgatják őket és nem söprik le érveiket.
Másnak tűnt a tüntetés a korábbiakhoz képest abban is, hogy a felszólalók láthatóan törekedtek arra, hogy minél több csoport érdeksérelmére felhívják a figyelmet. több beszédben is szó volt a trafikmutyi, a termőföldek bérlése és megvásárlása körüli ügyek károsultjairól, a devizahitelesekről, de egyszer még Quaestor-ügy vesztesei és a taxisok követelései is előkerültek.A szolidaritás is szóba jött: ha a miskolci tömegközlekedésben dolgozók sztrájkolnak, akkor azt fogadják megértéssel.
„Induljunk el tíz perccel előbb az iskolába és ne írjunk be igazolatlan órát a késésért" − adott egy javaslatot az egyik felszólaló.
A tiltakozást elindító Herman Ottó Gimnázium tanára egy mesét mondott el az oktatás helyzetéről. Az Orbán állítólagos nyilatkozata szerint külső erők által irányított Pilz Olivér - aki korábban már elmondta, hogy mögötte csak a tábla áll - ezúttal arra futtatta ki tanmeséjét, hogy a tábla mögött még ott állnak diákok, szülők és kollégák tömegei.
Galló Istvánné is arról beszélt, hogy a pedagógusok is addig tartanak ki, amíg a társadalom kitart mellettük. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint nem szabad hagyni, hogy félelemben tartsák, megosszák és megalázzák őket. Felszólalt a fekete ruhás nővérként ismertté vált Sándor Mária is. Ő arról beszélt, hogy az egészségügyben dolgozóknak tanulniuk kell a pedagógusoktól, mert az ő vezetőik még mindig azt szajkózzák, amit a kormány mond.
A színpadról többször visszaköszöntek a Fidesz prominenseinek szavai: hol Orbán, hol Lázár mondatait játszották be a tudásközpontú fejlesztés fontosságáról, és lezavartak egy gyors nemzeti konzultációt is. Felszólalásban arra kérte a tömeget, hogy a tüntetés végén maradjanak a téren öt percig néma csendben, hogy megmutassák, nem balhézni jöttek.Ennek az utolsó felszólaló és a Szózat eléneklése után a tömeg eleget tett, majd a kivezető utakon rendezetten elhagyta a teret.
Optimista vagyok a beszédeket hallgatva, bízom abban, hogy a kormány meghallja a követeléseket
− mondta egy fiatal tanárnő.
Én nem
− mondta viszont férje, de nem vesztek össze.