"Ahogy látom, nem mindenki jött kockás ingben", mondta Radó Péter oktatáskutató a tüntető tanárok, iskolák, szervezetek és szakszervezetek által alapított Civil Közoktatási Platform alakuló ülésén.

Az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumba körülbelül 45 szervezet képviselői ültek össze kedden délután. A Civil Közoktatási Platform megalakítását azután jelentették be, hogy sem az országos iskolai tiltakozást elindító Tanítanék Mozgalom, sem a szakszervezetek nem fogadják el legitim tárgyalási fórumnak a Balog Zoltán által összehívott Köznevelési Kerekasztalt.

Az alakuló ülésnek csak az első fél órájára engedték be az újságírókat. A résztvevő szervezetek három csoportba sorolhatók: a tiltakozó iskolák mozgalmának képviselői, civil szakmai szervezetek és szakszervezetek. A megjelentek között ott volt Pilz Olivér, a miskolci Herman Ottó Gimnázium közalkalmazotti tanácsának elnöke, Pukli István, a budapesti Teleki Blanka Gimnázium igazgatója, Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke, Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének vezetője, az Oktatói Hálózat, a Hívatlanul Facebook-csoport, és az Agóra Oktatási Kerekasztal képviselői is.

A moderátori szerepet ellátó Radó Péter bevezetőjében inkább azt fogalmazta meg, mi nem a mostani gyűlés, és mit nem szeretnének:

• Ez még nem kerekasztal, ez csak az asztal egyik oldala. Később szeretnének tárgyalni a kormánnyal.
• Nem szeretnék elhúzni az időt hosszú vitákkal és nagyívű víziók hosszadalmas kidolgozásával, mert az idő most sürget: az elégedetlenségnek most van tömegbázisa, ezt ki kell használni a közeljövőben megoldandó operatív teendők megfogalmazására.
• Nem akarnak Klik-es panasznapot. A főbb problémákat már mindenki ismeri, most nem ezen van a hangsúly.
• Nem akarnak új szervezetet létrehozni, és a résztvevők energiát elvonni újabb hosszú egyeztetésekkel.
• Nem akarják tovább szaporítani a követeléslistákat, mert már "gyűjtemény van ezekből". A PSZ 25 pontja azért olyan sok, mert legalább ilyen sok konkrét megoldandó feladat van, a Tanítanék Mozgalom 4 pontja pedig a legfontosabb eljárási és tartalmi követeléseket sorolja fel.
• A keddi gyűlés célja így mindössze az, hogy meg tudjanak fogalmazni egy tömör és lényegre törő nyilatkozatot, amivel támogatni tudják a változásokért küzdő iskolákat és a szakszervezeteket.

Az ülés elején Pilz Olivér, a miskolci Herman Ottó Gimnáziumból azt mondta: az iskolák Tanítanék Mozgalmának végső célja egy teljesen új közoktatási törvény létrehozása. Az már korábban bebizonyosodott, hogy a Nemzeti alaptanterv farigcsálásával nem lehet jelentősen csökkenteni a tananyagot, a diákok és a tanárok terhelését. Úgy kellene újragondolni az egészet az elejéről, mintha nem lenne NAT,  javasolta.

Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének vezetője úgy látta, a kormány negligálja a tüntetőket, ezért erős eszközök kellenek. Már a 2014-es választások előtt is írtak egy teljesen új közoktatási törvény-tervezetet, ezt azonban se a hatalomra nem kerülő ellenzék, se a hatalmon maradó kormány nem vette figyelembe.

Mendrey szerint az egyetlen eszköz a sztrájk. Ha a tanárokat a törvény ilyenkor is a minimális szolgáltatásra kötelezi, akkor sztrájkoljanak a diákok, mondta a PDSZ elnöke.