Alig néhány méterre a Holokauszt Emlékközponttól kap szobrot szerdán Donáth György. Az 1947-ben kivégzett egykori parlamenti képviselőnek a Politikai Elítéltek Közössége állít emlékművet, az avatáson Gulyás Gergely, a Fidesz alelnöke, és Boross Péter egykori kormányfő is beszédet mond – írta a 444.hu.

Donáth ugyan valóban koncepciós per áldozata volt, ám ez nem írja felül szélsőjobboldalon végigjárt politikai pályafutását. A politikus 1939-44 között képviselője volt a kormánypártnak, a Magyar Élet Pártjának (MÉP), amelynek budapesti elnöke, 1943-tól pedig országos alelnöke volt.

A kétharmados többséggel irányító MÉP közreműködésével lépett életbe a II. zsidótörvény, amelynek Donáth lelkes támogatója volt. Ő alapított ernyőszervezetet a fajvédő civil szervezetek számára, Egyesületközi Együttműködés címen. Célja elsősorban a zsidóság kizárása volt a társadalomból, de emellett aktívan fellépett a sváb kisebbség visszaszorításáért is.

Nem azért ítélték el, amit tett

A Politikai Elítéltek Közössége annyit joggal állít, hogy Donáthot olyan bűncselekményért ítélték el, amelyet nem követett el: az ítélet szerint köztársaság-ellenes összeesküvést szervezett 1945 után. A per elsőrendű vádlottja az ekkor 41 éves politikus volt, de az eljárás valódi célja csupán az volt, hogy a kommunisták megkezdjék a Független Kisgazdapárt felszámolását.

A 444-nek nyilatkozott Ungváry Krisztián történész szerint „a magyar történelem jobboldali alakjai között számos tiszteletre méltó személy található. Igencsak sajátos, hogy a kormány közülük mindig csak azokat kanonizálja, akik a fajelméletek felé is mutattak nyitottságot. Giesswein Sándor, Slachta Margit vagy Márai Sándor helyett rendre beteges antiszemitákat, kisszerű írokat és notórius fajvédőket preferálnak. Értem én, hogy el kell lopni a Jobbiktól a szellemi muníciót, de aki a korpa közé keveredik, azt előbb-utóbb megeszik a disznók. Donáth György ártatlan volt abban, amivel 1947-ben vádolták, miközben tényleges felelősségét a bíróság nem is firtatta. Holott lett volna mit. Donáth az antiszemita törvények egyik szorgalmazója volt. Azonban több volt mint egyszerű antiszemita: a német nemzetiséggel szemben is faji intézkedéseket követelt.”

A korszakot kutató történész szerint „Ilyen embernek szobrot avatni közbotrány.”