Kövér László szerint közpénznek tekinthetők a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványai által kezelt források.

Mi más lenne

- válaszolta az Országgyűlés fideszes elnöke a Magyar Katolikus Rádiónak szerdán adott interjúban arra a kérdésre, hogy egy jegybank által létrehozott alapítványban lévő pénz közpénz vagy sem.

Az Országgyűlés kedden arra hivatkozva korlátozta a közérdekű adatigénylés lehetőségét, hogy az MNB alapítványainál az alapító által juttatott vagyon - az elfogadott törvényjavaslat indoklása szerint - elveszíti közvagyon jellegét.

Az Index információi szerint Kövér azon kevesek egyike volt, akik következetesen ellene voltak a döntésnek, és a belső vitákban hangot is adott ellenvéleményének.

Az oktatás helyzetéről szólva a parlament elnöke kijelentette, Orbán Viktor miniszterelnök és Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere helyett, valamint saját nevében is elfogadja a közoktatást érintő kritikákat. "Valóban, a reformok bevezetése óta már eltelt annyi idő, hogy konszolidálódnia kellett volna az új rendszernek" - mondta, megjegyezve, az évek óta ismert bajokat nem tudták kezelni. A házelnök szerint azonban most elérkezett egy olyan pillanat, amikor "ki kell iktatni azokat a fékeket, amelyek a normális működést akadályozzák".

A kormánypárti politikus leszögezte, az oktatásban senki sem várhatja el, hogy visszatérjenek az önkormányzati fenntartáshoz, mert az nem volt működőképes. Kövér László szerint emellett azt is be kell látni, hogy a közoktatás a világon sehol nem autonóm, hanem tartalmában is kormányzati irányítás alatt áll.

A magyar társadalmi kohézió szempontjából a cél az, hogy a közoktatás minősége az országban mindenhol egyenlő legyen - folytatta, majd aláhúzta, korábban "liberális káosz uralkodott a közoktatásban". Kövér László erre hivatkozva azt mondta, a pedagógusokat terhelő életszerűtlen elvárások eltörlésével egyetért, de azt szerinte nem lehet elvárni, hogy a közoktatásban ne érvényesüljön semmilyen kontroll és irányítás.

A házelnök arra kérte a pedagógusokat, hogy lássák be, ők nem "független magánzók", hanem "a nemzet napszámosai". Hozzátette, a kormány úgy vár el több fegyelmet és munkát a tanároktól, hogy minden idők legnagyobb pedagógusbér-emelését hajtották végre az életpályamodell bevezetésével.

"Ha így lenne, akkor fel lennék háborodva" - mondta a házelnöke arra a kérdésre, mit szólna, ha biztonsági őrnek látszó emberek megakadályoznák, hogy népszavazási kérdést nyújtson be. Kövér László megjegyezte ugyanakkor, nem tudja megítélni, hogy a minap így történt-e. "Volt egy hír és annak van több különböző interpretációja" - fogalmazott, majd megerősítette a Fidesz azon álláspontját, amely szerint meg kell nézni, miként lehet úgy megváltoztatni a népszavazásról szóló törvényt, hogy ne fordulhassanak elő "a demokráciához méltatlan jelenetek".

Kövér László kifejtette, amennyiben csak Magyarországon és rajta múlna, mindent elkövetne, hogy az embereket meggyőzze a kötelező sorkatonai szolgálat támogatásáról. Azonban szerinte ma olyan a helyzet az unióban, hogy ezt nem lehet komoly formában felvetni, így most ő sem támogatna egy ilyen kezdeményezést.

Ezzel összefüggésben szólt arról is, bár gyűlölt a hadseregben szolgálni, utólag mégis rengeteg hasznát látja annak az időszaknak. Elmondta, a katonai szolgálat hiánya nehezíti "a férfiemberek férfivá válását", továbbá szerinte ez állhat annak a világméretű "infantilizálódásnak" is a hátterében, aminek eredményeként létrejöttek a "mamahotelek", ahol emberek a harmincas éveik elején is édesanyjuk kosztján élnek.

A házelnököt kérdezték a Magyarország uniós csatlakozásáról szóló népszavazásról is, amelyről azt mondta, amennyiben korábban nem mondta volna minden nyilvános fórumon, hogy a tagság egyértelműen jó lesz Magyarországnak, vagyis - mint fogalmazott -, ha nem kötötte volna az adott szava és becsülete, akkor nemmel szavazott volna, ahogy a felesége is tette. Kövér László megjegyezte, ezzel nem szeretné azt sugallni, hogy kudarc lenne Magyarország uniós tagsága, csak arra utal, hogy "differenciált a kép".