„Nem akarnak maradni?” „Dehogy, mi csak a nőnapi programok szórólapjáért jöttünk” – válaszolták az idős asszonyok a biztonsági őrnek a K11 Művészeti és Kulturális Központból kifelé sietve, mintha attól tartottak volna, hogy ha nem lépnek le időben a Király utcából, akkor ott kell maradniuk Vona Gábor Valódi Nemzeti Konzultáció című lakossági fórumán.

Pedig ha maradnak, talán észre sem veszik, hogy jobbikos rendezvényen vannak. A közhelyszerű, tarsolyos-varkocsos-rovásírásos kemény mag már rég nem a legmeghatározóbb a hallgatóságban sem – a szavazóbázisról nem is beszélve –, és DK-s legyen a talpán, aki Vona bármelyik nyilatkozatáról megmondja, hogy az nem származhat mástól, mint a Jobbik elnökétől. Elhallgatva a keddi fórumot, még egy LMP-s is könnyen összekeverheti magát egy jobbikossal.

Két 21. századi párt van

A lakossági fórum előtt hamar megtelt a kétszáz fős terem, mire Vona Gábor pártelnök, Szilágyi György, a Jobbik parlamenti képviselője és Stummer János budapesti igazgatója megnyitotta a Valódi Nemzeti Konzultációt.

Stummer rögtön kijavította magát, amikor kiejtette száján a rendszerváltás szót, és a „rendszerváltásnak nevezett gazdasági-politikai átalakulásra” módosított, amikor a múltról beszélt. A distinkció fontos eleme az önmeghatározásnak, de Vona egy sokkal fogyaszthatóbbal állt elő: a Fidesz és az MSZP a 20. századot, a Jobbik a 21. századot képviseli. Szilágyi ehhez hozzátette, hogy 21. századi az LMP is, mert mindkét párt más rendszerben gondolkodik az oktatásról, egészségügyről, korrupcióról – ez volt a fórum három fő témája, és nem a migráció –, mint a múlt században rekedt egykori és jelenlegi kormánypárt, amelyek csak egymást szidalmazzák, és egymást vádolják például az oktatási rendszer tönkretételéért. „E tekintetben mindkettőjüknek igaza van” – mondta Vona, aki a 21. századhoz méltón nem is kommunistázott, "szocionistázott", amikor az MSZP-ről beszélt, inkább igyekezett egyenlőségjelet tenni a két párt közé. De még akkor sem ejtette ki a száján a kommunista szót, amikor az 1990 előtti időkről beszélt: helyette az egypártrendszer szót használta.

Később kiderült, hogy azért, mert így még könnyebb a párhuzamot megmutatni az akkori rendszer és aközött, amit Vonáék szerint a Orbán Viktor ki akar építeni.

Ha KGBéla ügynök, a Jobbik áldozat

Vona szerint KGBélát – akit már csak gúnynevén említettek a fórumon is – a Fidesz arra használja, hogy minden jobbikos kritikára, legyen szó földügyről, egészségügyről, korrupcióról, azzal vág vissza, hogy a Jobbik ügynökök és bűnözők pártja.

„Ez is 20. századi taktika” – sulykolta az új jelzőt Szilágyi, aki szerint a párt tisztaságát épp az jelzi, hogy „noha lehallgatnak minket, feltörik levelezésünket" – mást még nem tudtak előhúzni, mint a bizonyítékok nélküli állítást KGBéla múltjáról. 

Ezen csavart egyet Vona, megjegyezve, hogy ha a Jobbik EP-képviselője tényleg szovjet-orosz ügynök, akkor a beépülésnek épp a Jobbik az áldozata.

Zuschlag már példának sem jó

Ha a Fidesz rendszerének felszámolásáról esik szó, akkor bármelyik demokrata bólinthatna Vonát hallgatva: független bíróságok, független ügyészségek, független nyomozóhatóságok kellenek, és 2018 után „amikor a Jobbik kormányra kerül”, akkor ugyanígy, a Jobbiktól is független embereknek kell vezetniük az ellenőrző szerveket, különben nemhogy a milliárdokat, de a 30-40 milliót sikkasztók sem felelnek semmiért, hiszen még olyan sem volt sosem. (Szegény Zuschlag János büntetését már mindenki elfelejtette.)

Az elszámoltatást egyenesen Polt Péterrel kellene kezdeni, egy a legfőbb ügyészt ellenőrző ügyészség felállításával. „Romániában is van ilyen, Isten bocsássa meg, hogy egy román példával tekintünk előre.” Aztán szabadkozott is, mondván, bizony a testületet az amerikai titkosszolgálat is irányíthatja, de mégiscsak nagy dolog, hogy akár egy miniszterelnök megbuktatására is alkalmas eszköz lehet.

„De mi azokat akarjuk börtönbe juttatni, akik megérdemlik. Orbán és köre megérdemli. Nem hiszek a jó király, rossz tanácsadó meséjében.”

A korrupció felszámolására Vona vagyonosodási vizsgálatot, a képviselők családtagjainak vagyonbevallásának nyilvánossá tételét, a mentelmi jog felszámolását, az ötéves elévülési idő eltörlését ígérte.

A migráció sem egészen az, ami

A Jobbikban korábban is elismerték, hogy Orbán kihúzta a párt lába alól a talajt a migránsválság kezelésével – megépült a párt által követelt kerítés –, de új elemnek tűnt, hogy Vona már arról beszélt, mennyire mindent elsöprő módon használja fel a témát a kormányfő. A migráció kérdése a fórumon több mint egy órán át elő sem került.

„A migránsok Európát ostromolják, de belpolitikai értelemben Orbánnak ők voltak a felmentő sereg” – mondta Vona. Orbán úgy növelte a népszerűségét, hogy a félelemre, terrorveszélyre építve maga mögé állította a társadalmat. „A problémát túltolja a kormány, már csak a migrációról hallunk a szánalmas híradókban. Fontos, jó dolog a kerítés, de volna más fontos téma is.”

Vona nem fogadja el a Fidesz alkotmánymódosító javaslatát sem, amely a kormány hatáskörébe utalva lehetővé tenné a 60 napos rendeleti kormányzás bevezetését terrorveszély esetén. A Jobbik erre csak három napot adna – a többi ellenzéki párt annyit sem. A Jobbik elnöke még azt sem zárta ki, hogy a sajtót, az internetet, a gyülekezési jogot korlátozó lehetőséggel Orbán akár a 2018-as választások előtt is élne, ha a népszerűségi adatok úgy hoznák.

Az emberek nemcsak a terrorveszélytől félnek, de a diktatúrától is, aminek felépítésére Orbán használná a terror ügyét

– mondta Gyurcsány Vona, aki szerint a kerítésnél talán ezért nincsen megfelelő számú élőerő, mert a kormánynak a félelemérzet fenntartására jól jön, ha valamennyi migráns mégis átjut a kerítésen.

Vona megsajnálta Nyakót

A Nemzeti Választási Irodánál (NVI) gyülekező kigyúrt kopaszok története is előkerült. „Fura helyzetet hozott az élet, sajnáltam Nyakó Istvánt” – mondta Vona a vasárnapi zárva tartásról szóló népszavazási kezdeményezését benyújtani próbáló MSZP-s politikusról.

„Mi vagyunk a szélsőségesek? Mi vagyunk a liberalizmus csimborasszói! Talán alkalmatlan vagyok a politikusi pályára, de nekem sosem jutott volna eszembe a Fradi szekuritisait segítségül hívni a herceghalmi polgármester feleségéhez.”

Vona szerint felháborító, hogy az NVI nem tett semmit. „És ez az NVI az, amely ügyelni fog a 2018-as választások tisztaságára” – jegyezte meg.

„Szégyen, de az a helyzet, hogy Gyurcsány alatt lehetett népszavazást tartani, Orbán alatt nem.”

A hallgatóság kérdéseiből kiderült, hogy az embereket sem elsősorban a migránsáradat, még kevésbé a gyurcsánybajnaizás érdekli. Egy orvostanhallgató inkább az elvándorlásról szólt, egy fiatalember a devizahitelesek még mindig létező problémáiról, egy tanár az iskolák helyzetéről, egy idős úr arról, hogy miért nem tanítják vasárnapi iskolákban nemzeti érzelmű nyugdíjas tanárok a fiatalságot a magyar történelem és kultúra értékeire.

Aztán Vona egy kicsit a lesajnáló finnugor rokonságról és a sokkal felemelőbb turáni ősök fontosságáról beszélt, meg az iparosításról, amit Orbánnal szemben nemzeti tulajdonú iparral képzelnek el, aztán előbújt belőle a nemzet startuposa.

Iparban gondolkodni kevés, az infokommunikáció felé kell elmenni, például egy nemzeti alap létrehozásával segíteni egészségügyi applikációk kidolgozását, amelyeknek nagy kereslete lenne a világban. Mert előre kell menekülni, ahogyan Finnország tette, egykor a Nokiával

– hozott végül mégis finnugor példát Vona, aki a globalizációhoz való sikeres alkalmazkodásra mongol-tatár-turáni mintát aligha talált volna.

Aztán az iskolapszichológusok kerültek szóba, akik Vona szerint néha problémákat találnak ki – „diszkalkuliát, diszgráfiát, diszlexiát, ki tudja még mit” – hogy saját fontosságukat hangsúlyozzák. „Lehet, hogy ezt a megérzésemet egy pszichológus most ízekre szedné” – finomított aztán, de azért nem lennénk az iskolai pszichológusok helyében a Jobbik kormánya idején.

Egy fiatalember azért aggódott, hogy a Jobbiknak nincsen tévéje, rádiója, pedig bizony kéne nagyon tisztán jobbikos adó. „Ezt a választást 2018-ban úgy kell megvívnunk, hogy nincsen tévénk.” A Fidesz ugyanis a médiahatóságokon keresztül is biztosított hatalmi koncentráció révén úgyis képes lenne ellehetetleníteni azt.

Csak akkor lesz tévénk, ha megnyerjük a választásokat

– zökkentett végül vissza mindenkit a 20. századba Vona, de a hallgatóság nem bánta.