Érdekes fordulattal ért véget az a per, amit Habony Árpád indított tavaly júliusban az Index ellen. A miniszterelnök stratégiai tanácsadója azt kifogásolta, hogy a hozzájárulása nélkül közöltünk egy videót, amin az azóta bezárt Il Bacio di Stile luxusáruház előtt sétál. A szeptemberi, első fokú ítélet kimondta, hogy Habony közszereplő, ezért nem volt szükség a beleegyezésére a(z amúgy két évvel korábban készült) felvétel felhasználásához.
Habony fellebbezett, ám pár napja a Fővárosi Ítélőtábla formai okra hivatkozva megszüntette a pert, mivel szerintük Habony a kereset augusztusi beadásakor kicsúszott a határidőből. (Szerencsére semmi sincs veszve: ha szeretne, Habony most ismét pert indíthat, mert a videót más, számára valószínűleg szintén sérelmes képekkel együtt a cikk végén ismét leközöljük.)
Jogerős ítélet most tehát nincs – ez a cikk azért született, mert a kormányfő tanácsadójának fellebbezése különleges betekintést enged abba, hogy az ország egyik legbefolyásosabb, egyben legrejtélyesebb figurája, a miniszterelnök legbelső körének áttekinthetetlen anyagi hátterű, de kirívóan költekező életmódú tagja miként ítéli meg saját közéleti státuszát, és hogyan viszonyul a valósághoz.
Érdekes, hogy Habony úgy véli, az alapján kéne megítélni a közéleti szerepét, hogy ő vagy a kormány arról mit ismer el. Egyebek mellett ugyanis épp azért foglalkozik vele annyit a sajtó, mert annak ellenére lehet Orbán Viktor egyik legfontosabb embere, hogy nincs formális kormányzati kötődése, jogviszonya.
Újságcikkek garmada számolt be arról, hogy a rezsicsökkentéstől kezdve a miniszterelnök plebejus imázsán át a migránsellenességig terjedő ötleteivel milyen mértékben járult hozzá a kormányzat és Orbán stratégiai kommunikációjához. A tisztánlátást pedig épp a személye és a befolyása körüli titkolózás és ködösítés akadályozza a leginkább.
Az, hogy ő maga, a kormány vagy Orbán Viktor ebből mit ismer el, a Polgári Törvénykönyv szerint semmilyen mértékben nem befolyásolja, hogy Habony Árpád közszereplőnek minősül-e. Kormányfői tanácsadói szerepéről épp eleget elmond, hogy azt már vezető kormánypárti politikusok, köztük Lázár János és Rogán Antal is elismerték.
Tehát Habony szerinte soha, sehol nem számít közszereplőnek, engedélye nélkül a róla készült régi felvételeket nem szabad felhasználni, újat pedig értelemszerűen nem lehet készíteni. A Fővárosi Ítélőtábla azzal, hogy egy végzéssel megszüntette a pert, megkímélte magát attól, hogy állást foglaljon ebben a fontosnak tűnő kérdésben, pedig jó lenne megtudni, hogyan alakul az ítélkezési gyakorlat az új Ptk alatt. Például perelne-e, ha Habonyt újra lefotóznánk a Fidesz frakcióülésén? A Parlamentben? Andy Vajnával beszélgetve?
Tényszerűen valóban nem Habony lépett a nyilvánosság elé 2014 végén az arcával: a washingtoni Lincoln-emlékmű előtt készült fotót, melyen a kezében egy aznapi újsággal látható, volt felesége, a kormányfő Facebook-oldalát is kezelő Kaminski Fanny tette bárki számára elérhetővé a saját Facebook-oldalán. Azonban arra utalni egy bírósági keresetben, hogy a kitiltásával kapcsolatos állításokat látványosan cáfoló fotó megjelentetése nem egy általa jóváhagyott lépés lett volna, finoman szólva is képmutatás.
Habony és a nyilvánosság kapcsolatát tovább árnyalja, hogy a Blikk volt főszerkesztője, Murányi Marcell a 2014 végén megjelent memoárjában felidézte, hogy Habony Árpád két évvel korábban maga szivárogtatott információkat a lapnak a szakításáról. Eszerint 2012-ben tehát nagyon is ő lépett a nyilvánosság elé, igaz nem az arcával, hanem a magánéletével.
Nem tudom, Habony tisztában volt-e vele, hogy az eljárás során beadott iratok tartalmáról, így a fellebbezésről is szabadon lehet tudósítani, és ennek tudatában hagyta-e jóvá ezt a gátlástalan mellébeszélést. Elég ijesztő, hogy a kormányfő talán legbizalmasabb tanácsadója egy olyan ember, aki azt hiszi, javíthat a megítélésén, ha körmönfont jogászkodással próbálja letagadni a nyilvánvalót, hogy köze van egy olyan luxuskocsihoz, aminek a volánjánál alig pár héttel korábban fényképezték le.