Várhatóan húsvét után születik meg az Alkotmánybíróság döntése azokról a törvényekről, melyek a Magyar Nemzeti Bank, illetve a Magyar Posta tevékenységének több aspektusát is kivennék a közérdekű adatok köréből - magyarul azt eltitkolnák a nyilvánosság elől.

A várható döntés időpontját Bitskey Botond, az Ab főtitkára köszölte MTI-vel. Bitskey emlékeztetett arra, hogy a törvény szerint az államfői indítvány beérkezésétől számított harminc napon belül kell döntést hozni, és ez a határidő április 8-án jár le.

Az óriási közfelháborodás kíséretében elfogadott törvények aláírását Áder János köztársasági elnök - többek között az adatvédelmi biztos véleményére alapozva - szerdán tagadta meg, és küldte előzetes normakontrollra az Ab-nak. 

A Magyar Nemzeti Bankról szóló, gyorsított eljárásban tárgyalt törvénymódosítás lényege az volt, hogy a jegybank által létrehozott alapítványok gazdálkodási adatai, így elsősorban a hozzájuk juttatott, a jegybanktól származó közpénz – több mint 200 milliárd forint – elköltése kikerülne a közérdekű adatok köréből. 

Ez a módosítás ráadásul visszaható hatályú lenne, azaz a folyamatban lévő ügyeket is érintené: több ilyen per is zajlik, és ezekben első fokon az MNB-t és az alapítványokat a kért adatok kiadására kötelezték. Ha a törvény ebben a formájában lépne hatályba, az összes ilyen pert automatikusan elvesztené az, aki Matolcsyék titokzatos bunker-iskolája, vagy eltitkolt ingatlanai után kutatna.

A másik, még februárban benyújtott, a postatörvényt módosító tervezet a Magyar Posta szerződéseiről szól, amely szerint nem lesznek megismerhetőek azok az adatok, amelyek a Posta „üzleti tevékenysége végzése szempontjából aránytalan sérelmet okoznak”.

Az államfő szerint az MNB-törvény módosításai nincsenek összhangban a közpénzekkel való gazdálkodást és a közérdekű információkat érintő alkotmányos rendelkezésekkel, emellett a változtatás visszamenőleges hatálya szemben áll a jogbiztonság alkotmányos elvével. A postai szolgáltatásokról szóló törvény legutóbbi módosításának előzetes normakontrollját pedig a visszamenőleges hatály tilalmára hivatkozva kérte Áder János.

A törvény szerint ha az Ab alkotmányellenességet állapít meg, a jogszabályt újra kell tárgyalnia a parlamentnek, ha pedig elutasítja az indítványt, akkor a törvényt az államfőnek haladéktalanul alá kell írnia.

Arra a kérdésre, hogy az Ab mennyire van kötve az indítványokban foglaltakhoz, illetve vizsgálhatja-e a két törvénymódosítás államfői indítványban konkrétan meg nem jelölt részeit is, a főtitkár azt mondta: az Ab vizsgálata kizárólag a megjelölt alkotmányossági kérelemre korlátozódik. A testület ugyanakkor "a jogszabálynak az indítványban megjelölt rendelkezésével szoros tartalmi összefüggésben álló más rendelkezését is vizsgálhatja és megsemmisítheti, ha ennek elmaradása a jogbiztonságot sértené".