Orbán Viktor az EU-csúcson a kvóta ellen harcol, a tanárok itthon ultimátumot adtak a kormánynak, bevezetik a nokot - ezek a 43. kormányinfó témái. Lázár János Miniszterelnökséget vezező minisztert és Kovács Zoltán kormányszóvivőt ismét bármiről lehet kérdezni.
Tiszteletben tartja a kormány, ha vannak olyanok az országban, akik elégedetlenek a köznevelési rendszerrel - mondta Lázár János az oktatási tiltakozásokkal kapcsolatban. De a kormány szerint a 2012-ig működő rendszer megbukott, szükséges volt az iskolák állami fenntartásba vétele.
Van egy politikai tüntetés, akció, amelyben iskolákat, pedagógusokat, gyerekeket használnak föl.
És ettől függetlenül van a szakmai probléma, amelyet a Köznevelési Kerekasztalnál lehetne megbeszélni és megoldani - mondta Lázár János. Az Emmi szerdán 9 órás egyeztetést folytatott a Pedagógusok Szakszervezetével (hivatalosan a pedagógusok sztrájkbizottságával, amelyet a PSZ hívott életre), és több esetben közeledtek az álláspontok. A sztrájkbizottság által megfogalmazott kérések beépülnek majd abba a módosítócsomagban, amelyet április-májusban fogad el a kormány, majd a parlament. Szerinte a 25 pontból 20-ról lehet megállapodás.
Vagyis Lázár szerint a tiltakozások mellett van egy komoly szakmai munka, amely problémák megoldásáról van szó. Lázár ismét arra buzdít mindenkit, hogy akinek szakmai javaslata van, üljön a kerekasztalhoz.
A bocsánatkérés nem egy szakmai javaslat. Szerintem nem nekünk kellene bocsánatot kérni
- utalt Pukli István ultimátumára. Szerinte nem egy bocsánatkérés az oktatás problémája, és nem is ennek a kormánynak kell bocsánatot kérnie, hanem azoknak, akik nem emelték a béreket, és forrásokat vontak ki az oktatásból. A tanárok 266 milliárd forint béremelést kaptak 2013 óta, ráadásul 380 milliárd forintos uniós fejlesztés is történt.
Lázár János kapott több kérdést Pukli István igazgató március 15-i bejelentéséről. A készülő munkabeszüntetésről Lázár azt mondta: "A sztrájkjog mindenkit megillet, a törvények betartása a feltétele." Lázár szerint nem állnak fent a sztrájk feltételei, de - mint mondta - nem ő hivatott ezt eldönteni.
Lázár János azt üzente Pukli Istvánnak, hogy az általa képviselt javaslatokat a Köznevelési Kerekasztalon tudja megtenni, a kormány kijelölte ezt a fórumot, és a kormánytagokat, akik hivatottak tárgyalni. Puklinak még odaszúrt egy személyes megjegyzést is Lázár:
Igazgatóként komolyan veszem, politikusként nincs miért komolyan vegyem.
Lázárt megkérdezték, hajlandó-e Pukli Istvánnal találkozni. Szerinte ha Puklinak szakmai javaslatai vannak, juttassa el a Köznevelési Kerekasztalhoz. Amúgy pedig figyelmébe ajánlja a lakossági fórumait, ahol rendelkezésre áll. Lázár ott meghallgatja a politikai kritikáit, "egy bimbózó politikai karriert nem gátolnék".
Lázár egy kérdésre válaszolva azt is mondta, hogy Pukli helyében ő sem mondana le az iskolaigazgatói posztról, mert joga van a szabad véleménynyilvánításhoz, ami elválasztható a szakmai munkájától. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a munkavállalói-munkáltatói kapcsolat sehol nem demokratikus, csak az állami szférában merik megengedni maguknak a dolgozók, hogy kritizálják nyilvánosan az őket alkalmazókat.
Egy privát cégnél ezt nem lehetne megengedni,
megnézném mi lenne egy privát cégnél, ha béremelés után felszólítaná a tulajdonost, hogy kérjen bocsánatot. Megnézném másnap mi történne" - mondta Lázár.
Lázár kapott egy kérdést arról, hogy Kósa Lajos Fidesz-frakcióvezető egy kiszivárgott hangfelvétel szerint arról beszélt, hogy azért nem kötnek szerződést Habony Árpáddal, mert "Habony egy életveszély" és a leszerződtetése nem megszüntetné a problémákat, hanem további problémák forrása lenne.
Lázár erre azt mondta, hogy "azért nem kötünk szerződést az érintett magyar állampolgárral, mert nem tartunk igényt a munkájára és a tanácsaira". "Értékes embernek gondolom, sok ügyben volt figyelemre méltó álláspontja" - tette hozzá a miniszter később, de nem árulta el, milyen ügyekben. Itt olvashat erről bővebben.
Orbán Viktor Brüsszelben az EU-csúcson komoly csatába száll a kötelező kvóta ellen - mondta Lázár János, aki szerint az EU-csúcson meg akarja akadályozni a kötelező betelepítést. Amennyiben kötelező lesz a kvóta, nagy szükség lesz, hogy a népszavazáson megismerje a kormány az emberek véleményét, vélte a miniszter. De elképzelhető, hogy csak önkéntes kvóta lesz, ezért küzd a csúcson Orbán Viktor és Szijjártó Péter.
A népszavazás szeptembertől novemberig tartó időszakban lehet, ősszel megtartható a népszavazás, és ahogy az ügyek állását látom szükség is lesz rá.
Lázár szerint Brüsszelben várhatóan döntenek arról, hogy Ukrajna polgárai vízumkönnyítést kapnak, amit komoly magyar sikernek tart, hiszen régóta küzdött ezért a magyar kormány. A dublini rendszer (az uniós menedékkérők befogadásáról szóló szabályok) reformja nem lesz most napirenden, de Lázár szerint fontos, hogy olyan rendszer legyen, ahol megmarad a nemzetek szuverenitása.
Lázár arról is beszélt, hogy azóta nem jönnek erre a menekültek, mióta a Balkánon védik a határokat. Vagyis nem a törökökkel való megállapodás, hanem a határellenőrzés a legfontosabb.
A kormány egyelőre nem építi meg a magyar-román határon a kerítést, de a készültséget fenntartják. A következő napok eseményei alapján döntenek erről.
Tíz nap alatt le kell tudni zárni a határt.
Lázár azt is mondta, hogy a magyar és német menekültügyi megközelítésben voltak különbségek az utóbbi időben, de a kormány nem kommentálja a németországi tartományi választások eredményét. (Három tartomány közül csak egyben nyert Angela Merkel pártja, a CDU, és megerősödött a bevándorlóellenességgel kampányoló AfD.)
Lázár János kapott egy kérdést az olimpia előkészítésére költött milliárdokról. A miniszter szerint ez az indokolja, hogy az olimpia megrendezésének "még soha nem volt ekkora esélye". A pályázat elkészítésének így ára van, ezért jól teszi a kormány, ha nemzetközi szakértőket alkalmaz.
Lázár János beszélt a nok-ról, vagyis a nemzeti otthonteremtési közösségekről, amelynek célja a lakásállomány bővítésének elősegítése, az új lakóingatlanok vásárlásának ösztönzése. Ez egy előtakarékossági forma, a közösség minden tagja 3 millió forint állami támogatást kap.
Lázár szerint olyasmi ez a rendszer, mint az autónyeremény betétkönyv, amelynek a végén mindenképp kapott kamatot a tulajdonos, szerencsés esetben kocsit is kapott. A miniszter a támogatás ütemezésének eszközeként beszélt a sorsolásról. Vagyis lehet valaki "a szerencse kezében", de a végén mindenki megkapja a neki járó támogatást.
A Magyar Nemzeti Bank fogja az engedélyeket megadni és a cégek tevékenységét ellenőrizni, minden törvényes és teljesen átlátható lesz, ígérte Lázár.
Április elejétől újabb akciót indít a kormány, mivel tovább akarja csökkenteni az állami bürokráciát. Lázár szerint ismét megkérdezik majd a járási hivatalokat a dologról, várják az ötleteket. Lázár azt is mondta, hogy az állampolgárok eddig közel 2 milliárd forintot spórolhattak meg a különféle illetékek csökkenésével.
További bejelentések a minisztertől: