Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálatán fennakadt egy olyan magyar konzorcium, amely arra kapott milliárdos keretet, hogy más uniós pályázatokat ellenőrizzen. Az OLAF azt gyanítja, hogy megcsapolták a közbeszerzések szabályosságának kontrolljára adott pénzeket.

Az LMP-s politikus 9. korrupcióinfóján csütörtökön arra hozott példákat, hogyan keveredtek a „rabló” és a „pandúr” szerepek az Embererőforrás Támogatáskezelő 5 milliárd forintot kitevő TÁMOP-7.2.1-11/K-2013-0003 és a TIOP-4.2.1-11/K-2013-0003 programjain, amelyeket – elvileg – a pályázatok felgyorsítása és ellenőrzése érdekében írtak ki 2015 áprilisa és decembere között.

Az Embererőforrás Támogatáskezelő (EMET) az EMMI egyik háttérintézménye, honlapja szerint eddig 30 milliárd forintot osztott szét. Az EMET honlapján az áll, hogy a két program közvetlen célja „az adminisztratív, kifizetési, és/vagy menedzsment problémákkal küzdő, illetve késedelemben lévő, nemzetgazdasági, illetve abszorciós szempontból kiemelt jelentőségű projektek megvalósulásának támogatásához és végrehajtásának ellenőrzéséhez szükséges projektfelügyeleti rendszer működtetése”.

Hadházy azt mondta, már az is furcsa, hogy az ellenőrzések jó részét olyan cégekre bízták, amelyek korábban már részt vettek más kifejezetten visszaélésgyanú EU-s projektekben, de a politikus rengeteg, első ránézésre is kamunak tűnő kifizetést talált.

A legfeltűnőbbek ezek között a horribilis összegekért szerződtetett képzési projektek. Talált többek között olyan a szerződést, amit 2015. december 11.-én kötöttek meg 21 millió forintra, és karácsony előtt kellett lezavarni 4 nap alatt 40 óra képzést 8 csoportnak. A megbízással nagyjából 650 ezer forintot számolt el a cég minden napra csoportonként. Hadházy szerint a projektekben rendszeres volt az 500 és 700 ezer forintos napi díj.

De „arcpirító és különleges tétel” a 25 milliós iratdigitalizálási szerződés is. Ezért a pénzért a kiírás szerint 400 irattartónyi iratot kellett beszkennelni.

Az "ellenőrzési" konstrukció az LMP-s politikus szerint azért is aggályos, mert az erre a feladatra szerződtetett egyes cégek maguk is számos TÁMOP projektben szerepeltek kivitelezőként. A Learning Innovation 70 TÁMOP projektben, az Ex-Ante pedig 17 projektben volt nyertes. A Learning Innovation 2012-ben alakult, akkor 25 millió, 2013-ban 400 millió, 2014-ben már 720 millió forint bevétele volt az cégadatok szerint. Egy másik résztvevő szintén csak 2014-ben alakult, de rögtön 112 milliós bevétellel nyitott. A tulajdonosi háttere pedig összekapcsolja a másik TÁMOP-os céggel.

Hadházy felhívta a figyelmet arra, hogy az ellenőrzések körüli problémát a kormány is érzékeli. Lázár János két hete már jelezte, hogy a kormány átláthatóbb, transzparensebb és elszámoltathatóbb pályázatértékelési rendszert kíván bevezetni azért, hogy ne "háttérmutyik" döntsék el a pályázatok sorsát. A döntés lényege, hogy a magáncégeket kizárnák a pályázatok értékeléséből, és csak állami értékelők vehetnének részt a folyamatban. Lázár azt mondta, hogy körülbelül 3000 új alkalmazottal számolnak, akik az értékelői munkát a saját jelenlegi munkájuk mellett vállalhatnák.

Hadházy Ákos szerint ez lényegében indirekt elismerése annak, hogy rendszerszerű problémák vannak az ellenőrzési keretek elköltésével.

Nem kellene erőltetni, hogy 2018-ig kiszórjanak minden uniós forrást, hanem egy nagy levegőt kellene venni, és mindent újragondolni.