Lázár János a 44. kormányinfón a kormány most bejelentett terrorellenes intézkedési tervéről beszélt elsőként. Elmondta: a kormány hétfőn ülésezik, és fő napirendi pontként tárgyalja az intézkedési tervet. Ezt megelőzi egy a belügyminiszter vezetésével kezdődő tárgyalás a kormánypártok és ellenzéki pártok között.
Lázár elmondta, hogy a kormány az Iszlám Állam Európának és Magyarországnak küldött fenyegetését komolyan veszi, nem becsüli alá, mindent megtesz, hogy garantálja az ország biztonságát. A miniszter isteni szerencsének nevezte, hogy a brüsszeli terrorakcióban egyetlen magyar sem halt meg: a magyar kormány munkatársa elhagyhatta az intenzív osztályt.
A miniszter szerint a rendőrség és hadsereg számára minden feltételt biztosítani kell, hogy „a bajt elkerüljük, támadás esetén azt elháríthassuk". A kormány azokat az eszközöket kéri, amelyek a nyugat-európai országokban a végrehajtó hatalom rendelkezésére állnak. A terrorellenes akciótervet, amin a kormány dolgozott, megküldték az ellenzéki pártoknak. A tervben szereplő tételek szerinte csak olyan eszközök, amelyek máshol, az uniós tagországokban is rendelkezésre állnak, nincs köztük nóvum.
Lázár elmondta: a kormány követi az uniós–török megállapodás végrehajtását. Úgy látják, ez egyelőre akadozik, ezért is kiemelten fontos, hogy az ország határainak védelme kifejezetten erős legyen. Hozzátette, a titkosszolgálati információk is megerősítik a migránsok és a terrorizmus közötti összefüggést:
Minél nagyobb a bevándorlás, minél erősebb az iszlám nyomása, annál nagyobb a terror kockázata Európában és Magyarországon is.
Az első elszámolási időszak az unióval 2017 nyaráig fog tartani; tisztázni kell a kérdéses pontokat, mondta Lázár. 623 milliárd a keret, amiből a hat vitás ügyet kezeli a kormány. Az aszfaltkeverő ügyben 125 milliárd forint, az Öveges-programban 2,1 milliárd forint, a regionális operatív programban 36 milliárd forint kifizetése kérdéses. Az összes ki nem fizetett összeg 201 milliárd.
A miniszter szerint ha a tárgyalások végén az egész összeg jóváírását megtiltják Magyarországnak, a keretből akkor is könnyen finanszírozható. Hozzátette, az uniós források 108 százalékát kötötte le a magyar kormány.
Hozzátette, hogy Magyarországon jelenleg Soros György pénzéből azt akarják bebizonyítani, hogy az uniós pénzek elosztásában korrupció van, pedig ez nem igaz, hat darab vitás ügy maradt, egyébként minden rendben.
Lázár szerint hogy ha ennyit érnek Soros György kormánnyal szemben felállított seregei, akkor érdemes lenne megfontolnia a le- és kivonulás lehetőségét.
Ideje volna kivonulniuk Magyarországról azoknak, akik minden nap azért kapják a pénzüket, hogy a jelenlegi keresztény-konzervatív kormánnyal szemben a korrupció vádját bebizonyítsák
− mondta.
Lázár szerint bár a pedagógusok demonstrációjának az volt a célja, hogy egy órára leálljon az ország, ez nem jött össze. Elmondta, tiszteletben tartják a demonstrálók véleményét, és nem becsülik le őket, annak ellenére, hogy a 3200 iskolából 100-ban volt tiltakozás, annak ellenére, hogy kudarc volt a tiltakozás. „Tiszteletben tartjuk a tiltakozók véleményét, de helytelennek tartjuk, hogy a politikát beviszik az iskolába" − mondta. Lázár szerint a tüntetés szervezői láthatták, hogy az iskolákban tanító dolgozó és tanuló emberek fontosabbnak tartják a tárgyalást.
Lázár „óvodásnak” nevezte Pukliék hozzáállását, hogy a kormánnyal folytatott tárgyaláson ne legyenek ott a kamarák, illetve azok a szervezetek, amiket releváns szereplőknek tart a kormány, Pukliék azonban nem. Szerinte Pukliénak is a köznevelési kerekasztalhoz kellene ülnie.
Lázár szerint a kormány véleménye a vasárnapi zárvatartásról ismert, az nem változott, de a népszavazás lehetősége adott, hogy az állampolgárok elmondják a véleményüket a dologról. Ám szerinte érdemes mérlegelni két fontos adatot: az egyik, hogy azóta a kiskereskedelemben több munkahely jött létre, noha az ellenzők csökkenést jósoltak, illetve hogy a kiskereskedelmi cégek bevétele nőtt.
A miniszter szerint Magyarországon a Tescóban 20 ezren dolgoznak, többségüknek vasárnap is dolgoznia kellett korábban, most viszont nem. Akik úgy szavaznak, hogy ne legyen kötelező vasárnapi zárvatartás, ezekkel az emberekkel tolnak ki, csak azért, hogy a hat nap mellett legyen még egy napjuk vásárolni.
A miniszter szerint a Liget projekt legfontosabb pontja a Városliget zöldfelületének a rehabilitációja. „Intellektuális nép lévén az alkotás vágy óriási, és a zöldfelületek rovására a múzeumépítők előrehaladtak" – mondta Lázár, de a programnak akkor is fontos eleme, hogy a zöldfelületet rehabilitálják.
Hozzátette, hogy furcsa, hogy harminc éve nem zavar senkit, hogy a Városliget közepén van egy gusztustalan parkoló, és egy út, ami összeköti az M3-ast a Hősök terével. Szerinte a tiltakozóknak, ha komolyan gondolják, amit gondolnak, ez ellen kellene tiltakozniuk már holnap. Azt mondani, hogy a Liget állapota ideális, az erősen barokkos túlzás Lázár szerint.
A miniszter szerint a Déli pályaudvart megfelelő fejlesztéssel kiválthatja a Kelenföldi pályaudvar, a Nyugatit nem lehet kiváltani, viszont egy százmilliárdos közlekedési programban felújítanák. Mögötte pedig zöldterületet hoznának létre, ami Lázár szerint nagyban javítana az itt élők életminőségén.