A Fővárosi Törvényszék kedden közleményben utasította vissza Ibolya Tibor fővárosi főügyésznek a Quaestor-ügyben a bíróság és az eljáró bíró tekintélyét szerinte sértő kijelentéseit, rámutatva a főügyészség általuk szakmailagnak tévesnek tartott álláspontjára.
A törvényszék közleménye a Quaestor-ügyben az elmúlt napokban kibontakozott vita ügyében úgy fogalmaz: Ibolya Tibor példátlan módon már nem először a sajtón keresztül támadja a Fővárosi Törvényszéket.
A bíróság megengedhetetlennek tartja és a leghatározottabban visszautasítja, hogy a Fővárosi Főügyész a nyilvánosság előtt tesz olyan kijelentéseket, illetve enged sejtetni olyan álláspontot, amely nem csupán nélkülözi a ténybeli és szakmai alapokat, hanem
az eljáró bírói tanács elnökének „gyorsolvasási képességére” és tárgyalási leterheltségére vonatkozóan tett személyeskedő megjegyzéseivel a Fővárosi Törvényszék, valamint az eljáró bíró tekintélyét is sérti.
Az egy éve kipattant Quaestor-ügyben február 5-én érkezett meg a főügyészség vádirata a Fővárosi Törvényszékre, írja az MTI. Öt vádpontban 5458 rendbeli csalást és sikkasztást rónak Tarsoly Csaba és társai terhére,
A törvényszék márciusban azt közölte, hogy várhatóan májusban kezdi el a kiemelt jelentőségű büntetőügy soron kívüli tárgyalását. Április elsején az eljáró bíró tárgyalást előkészítő nem nyilvános ülést tartott, szombaton pedig a törvényszék közleményben tudatta, hogy hiánypótlásra visszaadták a vádiratot.
A főügyészség még a hétvégén közölte: törvényesen járt el, nem áll módjában a felhívást teljesíteni. Hétfői sajtótájékoztatóján Ibolya Tibor kérdésre válaszolva kijelentette, hogy jogszabálysértő és a bírósági gyakorlattal ellentétes, amit a törvényszék kér. A bíró "mondvacsinált okkal megpróbálja azt elsütni", hogy a vádiratban nincsenek megfelelően megjelölve a bizonyítékok. "Ez tényszerűen nem igaz" - fogalmazott, és azt kérte: a bíróság május 5-éig tűzze ki a tárgyalást.
A törvényszék a mostani közleményében leszögezte, hogy a hatályos jogszabályoknak megfelelően jártak el. A bíró a Quaestor-ügyben "teljes körűen felkészült", ennek során vált egyértelművé, hogy a több mint 1500 oldalas vád hiányos, pótlásra szorul, írja az MTI.
A törvényszék szerint a hiánypótlást elrendelő döntés a büntetőeljárási törvény és a bírósági gyakorlat alapján is helytálló, mivel a vádirat hiányosan tartalmazza a bizonyítási eszközök megjelölését, valamint azt, hogy mely cselekmény bizonyítására szolgálnak.
A törvényszék szerint a főügyészség már azzal megsértette az eljárási törvényt, hogy elmulasztotta a vádirat és a digitális formában rendelkezésre álló iratok elektronikus megküldését, emellett valamennyi vádpontnál döntően azonosan "lefoglalt Brókerrendszer, könyvelési adatbázisok, szoftver, illetve néhol lefoglalt elektronikus levelezések" tárgyi bizonyítási eszközöket jelölt meg, de a vádirathoz egyetlen elektronikus adathordozót sem csatolt.
Ezen mulasztások pótlására a törvényszék február 9-én hívta fel a vádhatóságot, ám az ügyész a felhívásnak nem tett eleget. Ehelyett február 15-én másfél oldal terjedelmű, technikai jellegű tájékoztatást tartalmazó átirat kíséretében egy - a főügyész meghatározása szerint - "6 millió darab elektronikus adatot is jelentősen meghaladó mennyiségű adatot" tartalmazó külső adathordozót küldött.
A törvényszék szerint a vádhatóság a vádlottak adathordozóin lefoglalt hatalmas adattömeget áttekinthetetlen módon bocsátotta rendelkezésre.
Így az sem tudható, hogy a fájlok közül az ügyészség egyáltalán mit tekint a vádat alátámasztó bizonyítéknak.
Ezek után a bíróság az ügy különös bonyolultsága miatt a bizonyítás keretének, terjedelmének, sorrendjének meghatározása érdekében előkészítő ülést tartott, amelyen a vádhatóság képviselője például a be nem szállított bűnjelekre és a kellően nem azonosítható sértettek személyével kapcsolatos bírói kérdésre sem tudott választ adni. A hiányosságok pótlására maga az eljáró ügyész kért határidőt a bíróságtól.
A bíróság feladata "az igazságszolgáltatás, nem pedig az ügyész hiányosan elvégzett munkájának pótlása" - olvasható a törvényszék közleményében. Az eljárási törvény szerint a vádiratnak - egyebek mellett - tartalmaznia kell a bizonyítási eszközök megjelölését és azt, hogy mely cselekmény vagy részcselekmény bizonyítására szolgálnak. E kötelezettségét az ügyész a vádirat 5458 rendbeli bűncselekményéhez kapcsolódóan pótlólag megküldött több mint hatmillió elektronikus adattal „még csak hozzávetőlegesen sem teljesítette”.
A bíróság minden ügyben „maradéktalanul betartja, és az eljárás többi résztvevőjével is betartatja az eljárási szabályokat – akkor is, ha ez a hiányos vádiratot elkészítő vádhatóság nemtetszését eredményezi” – tartalmazza a közlemény, amely szerint az ügyészség feladata a bíróság által előírtak határidőn belüli teljesítése és az eljárási törvény betartása. Amint a vádhatóság az eljárási törvény szerinti kötelezettségének eleget tesz, a bíróság haladéktalanul megteszi a tárgyalás kitűzéséhez szükséges intézkedéseket.
„A főügyésznek tudnia kell: mint ahogy a hiánypótló végzés elrendelése ellen fellebbezésnek nincs helye, úgy a sajtóban megfogalmazott kritikáinak sincs eljárásjogi következménye. A hiánypótló végzés teljesítése elmulasztásának azonban van” – áll a közleményben. A törvényszék ezzel feltehetően az eljárás megszüntetésének törvényi lehetőségére utalt.