Az egyetemi kórház leginkább fertőzésveszélynek kitett intézetében két hete csak nejlonkesztyűt használhatnak a dolgozók, holott éppen azt tanítja az egyetem a saját munkavédelmi oktatásán, hogy a nejlonkesztyű nem véd a fertőzések továbbadásától. Az orvosok felháborodtak, az egyetem kikerülte a kérdésünk megválaszolását. Cikkünk megjelenése után azt közölte az egyetem, hogy az egyik értekezleten arra vonatkozóan hangzott el utasítás, hogy a műtéti használatra való gumikesztyűt a műtőben, a betegvizsgálathoz való egyszer használatos gumikesztyűt pedig betegvizsgálatokra használják.
Meglepő bejelentést kaptak március végén egy reggeli értekezleten a Semmelweis Egyetem Bőr- Nemikórtani és Bőronkológiai Intézet munkatársai. Információink szerint az akut pénzhiányra hivatkozva „gyakorlatilag megtiltották″ az intézetben dolgozó orvosoknak, ápolóknak, takarítóknak és egyéb szakdolgozóknak a gumikesztyű használatát. Az intézet különböző szintjein dolgozó forrásaink szerint Kárpáti Sarolta igazgató azzal indokolta a döntést, hogy
A március végén életbe lépő új szabály nem vonatkozik a műtő és a fekély ambulancia munkatársaira, viszont az ápolónők két hete megfelelő védelem nélkül cserélik a betegek ágyneműit, és az orvosok is kölcsönös fertőzésveszélynek kitéve vizsgálják a pácienseket.
A higiénia egy kórház minden osztályán alapfeltétel, ebben az intézetben viszont különösen. A klinika betegállománya nagyon széles: ide kerülnek hajléktalan emberek fagyásos, fekélyes sérülésekkel, illetve van egy külön osztály az úgynevezett autoimmun betegséggel élők számára. Utóbbiak szervezetének védekezőképessége nagyon alacsony, ezért őket különös figyelemmel kellene óvni a kórházi fertőzésektől.
Úgy tudjuk, hogy az említett március végi értekezleten nagy felháborodást váltottak ki Kárpáti Sarolta szavai. Az új szabály ellen szót emelt Bencés Ilona, klinikai főnővér, aki felemlegette, hogy
A WHO 2009-ben kampányt indított, hogy felhívja az orvosok és ápolók figyelmét a kézmosás fontosságára. Nemzetközi kutatások szerint ugyanis a kórházi fertőzések terjesztői részben a higiéniás szabályokat nem mindig betartó orvosok.
Az Infection Control and Hospital Epidemiology című szaklapban publikált 2011-es brit tanulmány szerint kevesebbet mosnak kezet azok az orvosok, akik gumikesztyűt húznak, mielőtt érintkeznek a pácienssel. Pedig a kesztyű használata nem váltja ki a kézmosást, a kettőt minden esetben együtt kell alkalmazni.
Bencés az értekezleten részt vevő több mint húsz fő előtt kijelentette, hogy „gumikesztyű híján az intézetben nem állnak rendelkezésre a betegellátás alapvető feltételei". Úgy tudjuk, hogy Kárpáti erre röviden annyit válaszolt, hogy megvannak az elégséges feltételek.
Az intézet több munkatársa szerint viszont egyáltalán nincsenek. Többen arról számoltak be lapunknak, hogy „a szobákban rég nem lehet szappannal, kézfertőtlenítővel találkozni", ami fokozva a gumikesztyű hiányával már veszélyes a betegekre és kórházi dolgozókra nézve.
Arról már nem is beszélve, hogy vécépapír, kéztörlő nemhogy a betegeknek nincs, de az orvosiban is felváltva, beosztás szerint vásárolják saját maguknak az orvosok
– tette hozzá a klinika egyik dolgozója.
A vécépapír és a kéztörlő után két hete a gumikesztyűt is maguknak veszik a dolgozók, ami egyértelműen jelzi, hogy nem biztonságos a nejlonkesztyű. Ráadásul az ápolók, takarítók és rezidensek 100 000 forint körüli fizetését érzékenyen érinti, hogy 3000-4000 forintért maguknak kell megvenniük egy doboz gumikesztyűt, ha nem akarják veszélyeztetni betegeiket.
Információnk szerint az intézet dolgozói nem kaptak arra ígéretet, hogy mikortól húzhat mindenki újra gumikesztyűt. Kérdéseinkre a SOTE sajtóosztálya azt írta, hogy:
"Nincs korlátozás a védőeszközök használatában a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani-, és Bőronkológiai Klinikáján, - ahogy az Egyetem többi klinikáján sincs -; a védőkesztyűk alkalmazása minden klinikán az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásai alapján történik."
A válasz trükkje, hogy az egyetem védőkesztyűt említ, ami alatt a nejlonkesztyűket is érthetik, mi viszont konkrétan a gumikesztyűkre kérdeztünk. A SOTE azért is kerülhette meg a konkrét válaszadást, mert Kárpáti Sarolta utasítása szóban hangzott el, mint ahogy az intézet operatív működésével kapcsolatos korábbi utasítások is.
Cikkünk megjelenése után az egyetem közleményt adott ki, amelyben azt írják, hogy:
"A Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika egyik értekezletén arra vonatkozóan hangzott el egy utasítás, hogy a műtéti használatra való gumikesztyűt a műtőben, míg a betegvizsgálatokhoz való egyszer használatos gumikesztyűt betegvizsgálatokra használják. Mindkettő védőeszköz, de más típusúak – mindez teljes összhangban van az egyetem szabályzataival, az Országos Epidemiológiai Központ előírásaival és a WHO ajánlásával is."
Határozottan cáfolták azon állításunkat is, hogy műtétek maradtak volna el.
Az 1001 orvos hálapénz nélkül néven működő csoport februárban tett közzé állásfoglalást a kórházi fertőzésekkel kapcsolatban. A nyílt levél szerint Magyarországon egy év alatt többen vesztik életüket kórházi fertőzésekben, mint közlekedési balesetben, de az erről szóló jelentések nem elérhetők.
Korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy triviális problémákkal kórházba kerülő betegek is meghalhatnak olyan kórokozóktól, amelyeket már az intézménybe kerülésük után szedtek össze. Nemrég például egy újszülött baba halt bele a nem steril orvosi eszközök okozta hüvelygyulladásba egy Vas megyei kórházban, februárban pedig az Uzsoki neurológiai osztályát kellett lezárni járvány miatt.
Az ÁNTSZ tagadta a hálapénz-ellenes orvosok állításait, szerintük „hazánkban a biztonságos betegellátás feltételei adottak.”
(Címlapkép, borítókép illusztráció: szarvas / Index)