Index Vakbarát Hírportál

Lesöpörte az ellenzék a kormány terrortörvény-tervezetét

2016. április 8., péntek 12:37 | aznap frissítve

A Honvédelmi Minisztériumban ma tartották a parlamenti pártok az első tárgyalást az Alaptörvény és a honvédelmi törvény módosításáról. A terrorfenyegetettség esetén életbe léptethető különleges helyzetről szóló törvénytervezetek szövegét a kormány készítette el.

A pártok két tervezetet kaptak kézhez. Az egyik ugyanaz, amelyikkel januárban a kormányoldal lyukra futott: azt a verziót egyik ellenzéki párt sem támogatta, nélkülük viszont nem menne át a kétharmados módosítás.

A másik tervezet 60-ról 30 napra csökkentené a kormány által elrendelhető terrorveszély-helyzet időtartamát, és hat nem túl lényeges pontban csökkentené az elrendelhető intézkedések körét. Ilyen a

Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője a tanácskozás után közölte, a lényeg az, hogy a pártok egyetértenek az alkotmánymódosítás szükségességében, és már csak a részleteken folyik a vita. Ami szerinte egyrészt arról szól, hogy új tényállás jelenjen-e meg az Alaptörvényben a terrorvészhelyzetre, vagy valamelyik meglévő tényállást bővítsék-e, illetve vita van a konkrét intézkedések tartalmáról is. Utóbb Simicskó István honvédelmi miniszter is az optimizmusát hangoztatta, mint mondta, bízik benne, hogy április végére sikerül konszenzusos törvénytervezetet alkotni.

Schiffer András, az LMP társelnöke az Indexnek a tárgyalás után azt mondta, hogy a kormány javaslatát az LMP továbbra sem tudja tárgyalási alapnak tekinteni, mert a januárihoz tervezethez képest nem tartalmaz érdemi elmozdulást. Érzékelt arra utaló jeleket, hogy a kormányoldal hajlandó rugalmasabban közelíteni az ellenzék álláspontjához, de szerinte az ilyesmit bemondásra nem lehet elfogadni.

Kósa Lajosnak a pártokon átívelő konszenzusról szóló kijelentésére reagálva hangsúlyozta, hogy nem lesz ellenzéki képviselő, aki a kormány mostani javaslatára igent nyomna. A tárgyalás második, szűkebb körében valóban érzékelt elmozdulást, az LMP is lát lehetőséget a megegyezésre, ám konszenzusról nem lehet beszélni. Amikor a kormányoldal kommunikációs manőverekre használja a megbeszélést, azzal Schiffer szerint az érdemi előrelépést kockáztatja.

Mirkóczki Ádám, a parlament Nemzetbiztonsági bizottságának jobbikos tagja a tárgyalást felemásként jellemezte. Amíg a tábornokok is bent ültek, a tárgyalás formális volt. Amikor a pártok képviselői és Simicskó István miniszter magukra maradtak, konstruktívabb lett a légkör. A Jobbik számára továbbra is vállalhatatlan a kormány javaslata, mert a rádió- és tévéstúdiók megszállása, a költségvetési szigor felrúgása, az internet és a postai szolgáltatások parttalan korlátozása számukra elfogadhatatlan. A hasonló tartalmú korlátozásokat ugyanakkor nem feltétlenül tartják elvetendőnek, ám azokat csak sokkal körülhatároltabb körben és sokkal konkrétabb szabályok alapján tudnák támogatni. A 60-ról 30 napra csökkenő időtartamot huszadrangú kérdésnek nevezte, pártja a tartalmi kérdéseket tartja lényegesnek.

Az MSZP már szerdán jelezte, hogy nem vesz részt a tárgyaláson. Ezt Harangozó Tamás, a Honvédelmi és rendészeti bizottság szocialista alelnöke az Indexnek azzal indokolta, hogy a média és a távközlés korlátozását lehetővé tévő rendelkezések benne maradtak a tervezetben, így az álláspontjuk szerint továbbra is a polgárok jogfosztásáról szól. Az MSZP januárban saját javaslatot készített a terrorvészhelyzet kezelésére, ám a mostani javaslat semmilyen elmozdulást nem tükröz az abban foglaltak felé, így a párt számára értelmetlen lett volna részt venniük a pártközi tárgyaláson.

A pártközi tárgyalások két hét múlva folytatódnak.

Rovatok