Korai még itt állást foglalni
- ezt válaszolta Orbán Viktor arra a kérdésre, hogy fognak-e kampányolni a vasárnapi boltbezárás mellett. A kormányfő a Kossuth Rádiónak adott reggeli interjújában azt mondta, hogy "higgadtan" tekintik át azt, ami az elmúlt egy évben történt. "A kormány hétfőn kap jelentést a gazdasági minisztertől arra, hogy mi a valóságos helyzet. Ezzel hétfőn szembe fogunk nézni" - mondta.
Arról is beszélt, hogy a vasárnapi munkavégzés tilalma számukra "egy általános elv". A kormány azt szeretné, ha nem lenne kényszer, azaz vasárnap csak akkor dolgoznának az emberek, ha akarnának. "Vissza akarjuk adni a szabad vasárnapot a munkavállalónak. Az első lépést a kereskedelemben tettük" - indokolta meg, hogy miért éppen a boltokat zárták be. "Nem haladunk elég gyorsan ebben az ügyben, óvatosan kell eljárni" - fogalmazott.
A Nemzeti Választási Irodánál történt botrányos jelenetekkel kapcsolatban megint mindössze annyit mondott, hogy kiderült, hogy a népszavazás rendjéről szóló törvény "néhány technikai részletében messze van a tökéletestől", pedig egy nagyon fontos szabály, hiszen "a nép alapvető jogáról van szó."
Amikor a riporter szóba hozta az offshore-botrányt és rákérdezett, hogy megkérdezi a minisztereit arról, érintettek-e, Orbán azt felelte, hogy maga "a kérdés is képtelenség". Majd elmondta, hogy Magyarországon mindenkinek vagyonbevallást kell készíteni és el sem tudja képzelni, hogy valaki valótlant írjon bele ezekbe a bevallásokba. (Ez azért különösen érdekes, mert már számtalan esetben derült ki, hogy a politikusok valótlant írnak bele, vagy elhallgatnak dolgokat, Orbán Viktor gyerekkori barátja például egy komplett moszkvai céget felejtett ki a vagyonbevallásából, de ennek semmilyen jogi következménye nem lett. Erre természetesen nem tért ki a közrádió riportere.)
Arról a kormányfő nem beszélt, hogy az offshore botrányban egy volt fideszes parlamenti képviselő is érintett, arról viszont igen, hogy a magyar szál "szocialista nagytőkéseket érint". (Boldvai László szocialista politikus bele is bukott az ügybe.) Orbán közölte, hogy teljesen fel kell deríteni a magyar szálakat a következő hetekben és hónapokban, ez a rendőrség és az ügyészség dolga lesz.
"Az ügy fontos, mégiscsak a gyerekeinkről beszélünk" - ezt már az oktatáspolitika és a belebegtetett sztrájk kapcsán mondta. "A tárgyalás mellett teszem le a voksomat, ez komoly ügy. Nem látom egyelőre azt, hogy a sztrájkkal ki járna jól" - mondta.
És persze téma volt a terrorfenyegetettség is, amit Orbán ezúttal is összekapcsolt a menekültüggyel. Úgy fogalmazott, hogy a magyar választópolgárokat azért hívta hadba, hogy ne legyen kötelező betelepítési kvóta. A kormányfő szerint nem jó, hogy Brüsszel mondaná meg, milyen etnikumú legyen egy ország. A kommunista diktatúrához hasonlította azt, hogy Brüsszelben akarják megmondani, kiket fogadjon be Magyarország. "Mindenkinek vállalnia kell a saját döntéseinek a következményeit" - mondta azzal kapcsolatban, hogy a Németországba beengedett menekülteket más országokba akarják szétosztani.
Szerinte nem a dublini menekültrendszert kell újraírni, hanem a schengeni egyezményt kell kiegészíteni új szabályokkal. Azt nem tudja, hogy egyedül marad-e ebben a harcban Magyarország vagy sem.
A terrorellenes intézkedéscsomagról is beszélt Orbán. Szerinte "remek hír", hogy a csomag az ellenzéknek is tetszik, de "akkor szavazzák is meg". A kormányfő szerint az ellenzék felelőtlen, nem partner a terrorelhárításban. "Itt magyar emberek életének esetleges veszélybe kerüléséről van szó" - mondta Orbán. Szerinte a terrorellenes szabályoknak elsőbbséget kell élvezniük az emberi jogok előtt.
A kormányfő szerint az ellenzék nem jó javaslatokat tett ebben az ügyben, a javaslataik Orbán szerint kiherélték volna az intézkedéscsomagot. Orbán ugyanakkor bízik abban, hogy az ellenzékkel végül megegyeznek a fontos pontokban. Ha nem így lesz, akkor a jelenlegi jogi keretek között oldja meg a kormány a problémát. "Kevesebb belpolitika és sokkal több külpolitika lesz a naptáramban" - utalt arra, hogy a jövőben Brüsszellel fog harcolni.