"Az első négy évben azok közé tartoztam, akik úgy gondolták, ez még demokrácia, ha fosztóképzős is –  defektes, irányított, illiberális –, mert a kormány leváltható. Ám ma úgy látom, félúton vagyunk a demokrácia és a diktatúra között" - mondta a Népszabadságnak adott interjújában Bozóki András politológus, volt kulturális miniszter. 

Bozóki szerint Magyarország bekerült a szürke zónába, "a hibrid rezsimek közé, ahol legalább akkora az esély a szükségállapot bevezetésére, így az önkényuralomra is, mint a szabad választásokra".  

"A civil szervezetek zaklatása után, nemrég egy népszavazási kezdeményezést végső soron erőszakkal – és feltételezhetően a legfelsőbb vezetés tudtával – hiúsítottak meg. Ezt tekintem a Rubicon átlépésének" - mondta Bozóki. 

A politológus szerint a rezsim mozgása ambivalens: az egzisztenciális fenyegetéseknek és függőségeknek olyan láncolata jött létre, amelyet "jól ír le a maffiaállam kifejezés, másfelől viszont valamiféle tolerancia érvényesül a hatalomgyakorlók részéről". Emlékeztetett rá, hogy Közép-Európa több országa már megtapasztalta, milyen érzés hibrid rezsimben élni: ilyen volt Tudjman Horvátországa, Meciar Szlovákiája vagy Milosevics Szerbiája.

Az EU szerepe Bozóki szerint ambivalens. Mert egyfelől szponzorálja az Orbán-rezsimet, amely az unió alapelveivel ellentétes politikát hirdet, másfelől nem engedi, hogy túl messze kóboroljon el a nyájtól. "Amikor a Krím orosz annexiója idején Ukrajnában veszélyes volt a helyzet, az Egyesült Államok és az EU lefékezte Orbán sajátos, Putyin-barát politikáját. Az unió más esetekben is korrigált, igaz, gyakran egy-két év késéssel. Orbán erre számított."