Magyarország a középmezőnyben van a gyerekek egyenlőtlensége szempontjából, de nálunk nőttek az anyagi különbségek az egyik leggyorsabban a vizsgált 41 ország közül. Az UNICEF befogadóbb és szociális érzékenyebb politikát javasol.
A fejlett országokban élő gyermekek között tapasztalható egyenlőtlenségeket vizsgáló legfrissebb UNICEF-jelentés szerint a vizsgált 41 ország rangsorában Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el.
A 2002 és 2014 közötti időszakot vizsgáló jelentés az Európai Unió és az OECD 41 országát rangsorolja annak alapján, hogy az egyes területeken - jövedelem, tanulmányi teljesítmény, egészségi állapot és az élettel való elégedettség - a legrosszabb helyzetben lévő gyerekek mennyivel maradnak le középmezőnybeli társaiktól – mondta Lux Ágnes, az UNICEF Magyar Bizottság Alapítvány gyerekjogi igazgatója.
A rangsor első helyén Dánia áll, ott tehát a legkisebb az egyenlőtlenség a gyerekek között. A rangsor utolsó helyén Törökország és Izrael van.
A jelentés szerint általánosságban elmondható, hogy a fejlett országokban az elmúlt években nőtt az egyenlőtlenség. A jövedelmi egyenlőtlenségekben a legnagyobb mértékben Dél-Európán kívül három kelet-közép-európai országban – Magyarországon, Szlovákiában és Szlovéniában – nőtt az egyenlőtlenség. A jövedelmi különbségeket tekintve Magyarország a 21. helyen áll, pontszámban Belgiummal, Máltával és Szlovéniával megegyező értékkel.
A tanulmányi teljesítménybeli különbségekben a 17. helyen szerepel Magyarország, Finnország, Portugália és Görögország mellett. Egészség-egyenlőtlenség alapján Magyarország szintén a 17. helyen áll az Egyesült Királyság, Szlovénia és Lettország mellett. A jelentés összesítő rangsorában Magyarország Ausztrália, Németország, Görögország, Románia és Portugália mellett található a középmezőnyben.
2013-ban a gyermekszegénységi ráta Magyarországon 15 százalék volt, a gyermekes háztartások több mint fele depriváltnak minősült. Ez azt jelenti, hogy ezeket a háztartásokat anyagi körülményeik miatt legalább három probléma érinti a megszabott kilencből, úgy mint például a fűtés, a mosógép vagy a személyautó hiánya.
A jelentés fő üzenete az, hogy azok az országok teljesítenek jól, amelyek nem engedik elveszni a legalsó 10 százalékban lévőket – mondta Lux Ágnes az MTI tudósítása szerint.
A jelentés mind a 41 ország kormánya számára ajánlásokat fogalmazott meg: az államok ne mondjanak le a leszakadókról, az oktatási egyenlőséget helyezzék előtérbe, befogadó oktatást kell biztosítani, valamint a gyermekjóléti napirendek középpontjába az esélyegyenlőséget kell helyezni.
A jelentést és az ajánlást eljuttatják az Emmihez is.
Tausz Katalin szociálpolitikus, egyetemi tanár elmondta, a jelentés arra alkalmas, hogy megmutassa azoknak a kormányzati politikáknak az erejét, amelyek a legszegényebbek felzárkóztatására irányulnak. Az ajánlások közül a következő pontokat emelte ki: