A Fővárosi Törvényszék szerint igenis gyilkosság áldozata lett az a szórakozni indult 22 éves fiú, akinek a holttestére arccal a Dunában találtak rá 2011 decemberében a Hajógyári szigetnél, de nem bizonyosodott be kétséget kizáróan, hogy az a két kidobó volt a tettes, aki ellen vádat emeltek. A terhelő tanúvallomásnak végül a bíróság nem adott hitelt, mert az ellentmondásos volt, és egy vádalkura utazó erőszakos bűnöző tette.
Felmentette a Fővárosi Törvényszék szerdán a 28 éves B. Ádámot és a 42 éves Z. Alfrédot, mindkettőjüket gyilkossággal gyanúsították. A vádlottak a Hajógyári-szigeten működő Dokk Café kidobói voltak. Azzal vádolták őket, hogy 2011 decemberében a Dokk Café egyik vendégét, a 22 éves H. Gézát megverték, majd a Dunába dobták.
H. Géza holttestét 2011. december 3-án húzták ki a folyóból. Arccal lefelé feküdt a 20-40 centis vízben. Megfulladt.
Először közigazgatási eljárás indult az ügyben, de eredménytelenül zárult. B. Ádámot és Z. Alfrédot végül 2012 nyarán tartóztatták le, de később el is engedték őket. Pár évvel később azonban újra elővették az ügyüket.
Azt szemtanúk is látták, hogy az ittas H. Géza a diszkóban véletlenül meglökte B. Ádámot, aki erre úgy reagált, hogy lerángatta a vendég nadrágját, és Z. Alfréddal kicibálta őt a parkolóba. A bíróság által hitelesnek tartott szemtanúk (egy fiú és a barátnője) látták, amint a kidobók lerántották a piros pólós fiú nadrágját.
A vád szerint ezután a kidobók bántalmazták H. Gézát, majd egy kétméteres betonfalról bedobták a Dunába. Volt egy szakértő, aki szerint ehhez ketten kellettek, egy erősebb és egy kisebb testalkatú elkövető, márpedig ez pont ráillik a gyanúsítottakra. Ezt azonban már nem látta bizonyítottnak a Fővárosi Törvényszék.
A B. Ádám és Z. Alfréd elleni vád egyik alappillére egy tanúvallomás volt, a 6-os számú tanúé, aki többszörös visszaesőként erőszakos bűncselekmény, rablás miatt tölti a büntetését. Ez a férfi maga jelentkezett azzal, hogy tudomása van a Hajógyári szigeten történtekről. A célja ezzel az volt, hogy a saját ügyében kedvezőbb elbírálást érjen el, kvázi vádalkut akart. Eleinte úgy is tűnt, hogy elérte a célját, első fokon figyelembe vette enyhítő körülményként a bíróság, hogy tanúvallomást tett ebben az ügyben.
A Fővárosi Törvényszék szerint eleve hiba volt ez, hiszen akkor még messze volt a Hajógyári szigeti ügy a jogerős lezárástól. A másodfok aztán korrigált is, és jelentősen súlyosabb ítéletet, fél év helyett valamivel több mint 12 év letöltendőt adott a vádalkuban reménykedő 6-os számú tanúnak, akinek a szavára végül nem adott a Fővárosi Törvényszék, mert a vallomása nem volt következetes, ellentmondásokba keveredett önmagával és másokkal is.
A bíró az ítélethozatalkor elmondta: H. Géza igenis gyilkosság áldozata lett, nem pedig véletlen baleseté, de kétséget kizáróan nem bizonyosodott be, hogy a most vádlottak padján ülő két őr a tettes. Az ítéleti tényállásba végül az került bele, hogy a vádlottak visszamentek a szórakozóhelyre a fiú kitevése után, és utána az eljárás során ismeretlenül maradt személyek (legalább ketten) bántalmazták és dobták a vízbe őt.
Voltak bizonyítékok mindkét oldalon, a vádlottak oldalán és a terhükre is.
"Hosszas töprengés" előzte meg a döntést a bíró, Mikó Gergely szerint, aki az ítélethirdetés végén az áldozat síró hozzátartozóit is megszólította.
A bíróság jelen ügyben nem igazságot, hanem jogot szolgáltatott. Jogot szolgáltattunk, mert mást nem szolgáltathattunk
- mondta nekik.
A bíró szerint ezután már a vádlottaknak magukkal kell elszámolniuk, nekik kell a tükörbe belenézniük. Ha ők voltak mégis, ez a gondolat kísérje őket egész életükben, mondta.
Az ügynek egyébként lesz még folytatása a bíróságon is, az elsőfokú ítélet nem emelkedett jogerőre. Az ügyész és a vádlottak is fellebbeznek, utóbbiak azt szeretnék, hogy ne csak bizonyítottság, hanem bűncselekmény hiányában mentsék fel őket, vagyis mondja ki a bíróság feketén-fehéren, hogy ártatlanok.
Az ítélethirdetés előtt, az utolsó szó jogán is ezt hangoztatták mindketten. Z. hosszabban beszélt arról, hogy úgy érzi: ártatlanul meghurcolták, a média már a letartóztatásuk másnapján gyilkosként kezelte őket, ahogy a rendőrök is, a családja teljesen tönkrement ebbe az ügybe. Az áldozat családjának részvétet nyilvánított, azt mondta, tiszteletben tartja a gyászukat, de szerinte nem hozhat megnyugvást, és nem hozza vissza szegény fiút, ha két ártatlan ember börtönbe kerül.