Tavaly nyáron komoly pánikhullám söpört végig a fővárosi ügyvédtársadalmon, miután a budapesti kamara egyik tagja jelezte, hogy nem hivatalos, de megbízható információk szerint egy-két irodát "teljes egészében lehallgatnak" állami szereplők. A lehallgatók kilétéről sincsenek pontos adatok, szó lehet a rendőrségről, az Alkotmányvédelmi Hivatalról, vagy akár a TEK-ről.
A Budapesti Ügyvédi Kamara ezért felkérte minden tagját, hogy jelezze, ha gyanús jeleket tapasztalt.
A bejelentések alapján összegyűlt információkat egy vizsgáló bizottság értékelte ki. A bizottság jelentését április 4-i ülésén fogadta el a kamara elnöksége.
Az ügyvédi irodák lehallgatásával kapcsolatban jelentős számú formális és informális bejelentés érkezett: az egyik ügy végül a parlament nemzetbiztonsági bizottságáig jutott.
Hüttl Tivadar, a TASZ ügyvédje 2015 szeptemberében Jávor Benedek PM-es európai parlamenti képviselővel beszélt telefonon, amikor a vonal Hüttl oldalán megszakadt, a másik oldalon pedig felvételről elkezdődött a beszélgetés visszajátszása az elejétől kezdve. A visszajátszás még akkor is tartott, amikor Hüttl a képviselőt másik telefonján újrahívta.
A TASZ-os ügyvéd az eset után hivatalosan kérte Lázár János, Simicskó István és Pintér Sándor minisztereket, hogy vizsgálják meg az általuk irányított titkosszolgálatoknál történt-e titkos információgyűjtés vele kapcsolatba. A honvédelmi miniszter írta azt, hogy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat nem végzett adatgyűjtést, a többiek azt, hogy jogellenes adatgyűjtés nem történt. Hüttl Tivadar az országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága elé vitte az ügyet, ahol az érintett minisztériumok és szolgálatok zárt ülésen tartott beszámolói után az ellenzéki képviselők támogatták, hogy vizsgálat induljon az ügyben, de ezt a kormányoldal szavazattöbbsége megakadályozta.
Az ügyvédi kamara jelentése szerint a további megalapozott vizsgálatok indítását elsősorban az akadályozta meg, hogy kevés volt az olyan ügyvédi bejelentés, amely alapján bizonyítható és visszaellenőrizhető volt a hatóságok jogellenes tevékenysége.
A beérkezett információkból kiderült a vizsgálat során, hogy több ügyvédet a klienssel kapcsolatos nyomozás során, vagy az ügyvéddel szemben felmerült bűnelkövetési gyanú miatt hallgattak le. A jogszerű eljárásban lezajlott lehallgatásokról az érintett irodák később eljárásrendszerűen értesültek, panaszra, jogszerűtlen eljárás kifogásolására nem találtak okot.
Volt azonban olyan eset is, amikor a lehallgatás nem megfelelő szintű engedéllyel indult, a hatóság csak menet közben szerezte be azt. Az egyik neve elhallgatását kérő ügyvéd azt panaszolta, hogy a hatóság nem megfelelő tényállás alapján eszközölt ki engedélyt, és birtokába került más, a lehallgatás tárgyával nem összefüggő információ, ügyvédi titok is. Arról viszont nincs tudomása, hogy a hatóság megsemmisítette volna az így megszerzett adatokat.
A bejelentők között egy ügyvédnő arról számolt be, hogy a válófélben lévő férje a leírt telefonbeszélgetéseiből mutatott be neki egy válogatást.
Kiderül az is, hogy az egyik ügyvédi irodában olyan mikrofont, "technikát" találtak, amelynek eredete nem volt felderíthető. De az adatösszesítés szerint történt olyan "technika-kihelyezés” is, ahol a hatóságok "kint felejthették" az eszközt, és az feltehetőleg tovább működött, mint arra engedély volt. A kamara által elfogadott jelentés egy korábban állami szolgálatban, ilyen területen dolgozó ügyvéd véleményét is idézi. Az ügyvéd szerint előfordulhat, hogy a kihelyező hatóság az ilyen eszközt egyszerűen leselejtezteti. A feltételezés szerint a felettes ilyen esetekben vagy nem tud a törtétekről, vagy szemet huny.
Több ügyvédnek pedig az tűnt fel, hogy a nyomozószervek által feltett kérdésekben, esetleg az aktában bent felejtett anyagokban olyan információk voltak, amiről csak az irodában, vagy telefonon folytatott ügyvéd-ügyfél kommunikációban volt, vagy lehetett előzménye.
A kamara azt sem hallgatta el, hogy egyes kollégák „rendőrspicliként” együttműködnek a hatósággal, és maguk engedi az irodájukba a lehallgató eszközök telepítését.
A Budapesti Ügyvédi Kamara elnöksége a jelentést továbbküldi a Magyar Ügyvédi Kamara elnökéhez, és javasolta, hogy a legfőbb ügyész számára az ellenőrzések fokozását, valamint, hogy kezdeményezzen olyan jogszabály-módosítást, amely garantálja, hogy a hatóságok megsemmisítik a birtokukba jutott ügyvédi titkokat.