A meg nem épült uszodákról szóló sorozatunk egyik legabszurdabb darabja a gödöllői. Itt hiába tervezett a Fidesszel évek óta nem túl szívélyes viszonyban lévő Gémesi György polgármester vezette önkormányzat egy 33 méteres medencét, a kormány a 2014-es választás kampányában rálicitált a tervekre egy 50 méteres, ezer néző befogadására alkalmas versenyuszodával. A fideszes kampányígéretek szerint 2015 végén lett volna az első csobbanás, valójában viszont még egy kapavágás sem történt.
Pont egy hónappal a 2014. áprilisi választások előtt különös látvány fogadta a gödöllői Ady Endre utcán közlekedőket. Ha pusztán abból indultak volna ki, amit látnak, akkor joggal gondolhatták, hogy elvesztették a maradék eszüket. Az uszodákból ismert sávelválasztókat tettek ugyanis le a Szent István Egyetem kertészeti tanüzemének termőföldjére, sőt kiraktak még egy vízilabdakaput és egy sárga labdát is, végképp elbizonytalanítva ezzel az arra járókat.
Kicsit később, amikor megjöttek a nagy fekete minisztériumi autók, végre minden a helyére került: uszodát ígérni jöttek Pestről. Ott volt Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, Simicskó István, akkor éppen sportért felelős államtitkár, Vécsey László, Gödöllő országgyűlési képviselőjelöltje, sőt Kapás Boglárka Európa-bajnok úszó is.
„Itt látjuk a terveket részben megvalósulva. Legalábbis a bóják már ki vannak rakva" – viccelődött Balog Zoltán az újságírók előtt, azt viszont komolyan mondta, hogy egy 50 méteres medencével, tanmedencével, ezerfős tribünnel ellátott fedett versenyuszodát kap a város. Mindez 2,5-3 milliárd forint állami pénzből.
Az eseményre még egy csodálatos honlap is készült, ami 2014. szeptember 22-én frissült utoljára.
És hogy mikor? Vécsey László, aki 2010 óta volt a térség fideszes országgyűlési képviselője, és végül 2014-ben is nagy fölénnyel választották meg, akkor így válaszolt: „jelen állás szerint” a tervezés tavasszal kezdődik, a tervek, engedélyek, közbeszerzés 2014-ben lezárulhat, és „optimális esetben” 2015 tavaszán elkezdődhet az építkezés, és „minden esély megvan rá”, hogy 2015 végére „az első csobbanás is megtörténhessen a medencében”.
Az első csobbanásra azonban várni kell, a területet szemmel láthatóan még mindig az egyetem tanüzeme használja. A gödöllői uszodát ugyanúgy 2015-re ígérték, mint egy sor másik sportberuházást a 2014-es kampány hevében: a nógrádi tornatermekről és tanuszodáról, valamint a gazdagréti uszodáról külön is írtunk.
Szembetűnő volt, hogy a gödöllői uszoda megépítését bejelentő sajtótájékoztatón egy ember nem volt ott: Gémesi György, Gödöllő polgármestere. A 35 ezres város pedig akkor már 20 millió forintot elköltött egy másik uszoda terveire. Ez egy viszonylag új osztásos, családi házas övezetben épült volna a Spar mögött. A telket az önkormányzat eleve valamilyen közintézménynek tartotta fenn.
Ez egy 1,2-1,3 milliárdos, jóval kisebb, 33 méteres medencés fedett uszoda lett volna, ami vízilabdás tao-pénzekből, valamint a város pénzéből épült volna meg. A pályázat előkészítésében, a szakmai program kidolgozásában a közeli Szadán élő, háromszoros olimpiai vízilabdabajnok Kiss Gergely vett részt, de nem csak a pólósok használták volna a medencét: a fő cél az utánpótlás- és szabadidős úszás elindítása volt. (Érdekesség, hogy Gödöllőn a kormány előtt három évvel vezették be a mindennapos testnevelést. Az eredeti ötlet amúgy Szolnoké, ahol 2001-től létezik mindennapos testnevelés.)
A kormány 2014-es gödöllői kampány-sajtótájékoztatóját tartók között is volt egy ember, aki hiányolta Gémesi Györgyöt. Ez maga Balog Zoltán miniszter volt, aki útban Gödöllőre, a kocsiból fel is hívta a polgármestert, és amiatt szabadkozott, hogy egy ilyen horderejű bejelentésen nem lesz ott Gémesi. Később, a kampányeseményen is ő volt az egyetlen, aki szóba hozta a várost 1990 óta vezető, a Fidesszel évek óta fagyos viszonyban lévő Gémesit: „Én személyesen beszéltem a polgármester úrral, és nagyon örül ennek a beruházásnak.”
Gödöllőnek még mindig nincs új uszodája. A város felfüggesztette a saját projektjét, mert egy ekkora városnak, de még a százezres vonzáskörzetének is felesleges két uszoda. Gémesi szeretné, ha a kormány a versenyuszoda helyett maradna a Gödöllő igényeihez jobban igazodó 33 méteres fedett medencénél – akár az egyetemi tanüzem területén. A maradék pénzből a kertészet közvetlen közelében a lassan használhatatlanná váló sporttagozatos iskolát és tornacsarnokát újítanák fel. „Ha viszont ragaszkodnak az 50 métereshez, akkor tudomásul veszem és kész" – mondta.
Gémesi György 1956-ban született, válogatott kerettag kardvívó volt, végzettsége orvos. Tagja a Magyar Olimpiai Bizottság elnökségének. Gödöllő városát 1990 óta vezeti, legutóbb a szavazatok 78,58 százalékával választották meg. 1989 és 2006 között az MDF-ben politizált, négy évig volt a párt ügyvezető elnöke.
Vécsey László 1958-ban született, építőmérnök és gazdasági mérnök. Tizenhat évig volt Szada polgármestere, 2010-től országgyűlési képviselő. 1988–89-ben tagja volt az MDF gödöllői szervezetének, 1989-től a Fidesz tagja. 2007-től a Fidesz gödöllői országgyűlési választókerületének elnöke.
Hogy Vécsey László (illetve a Fidesz) és Gémesi György között mikor romlott el a viszony, az ma már mindegy. Ami tény: Vécsey 1998 és 2014 között a Gödöllővel kis híján egybeépült Szada polgármestere volt, Gémesi 1990 óta vezeti Gödöllőt. Gémesi a Fidesz és az MDF támogatásával lett 1998-ban és 2002-ben is a térség országgyűlési képviselője, Vécsey pedig 2010 óta a Fidesz helyi parlamenti képviselője. És az is tény, hogy Gémesi ellen egyszer, a 2010-es polgármester-választáson állított a Fidesz jelöltet: Liptákné Boros Andrea 19,7 százalékot ért el a Fidesz kétharmados győzelmének évében a 72,6 százalékos Gémesi ellen.
A polgármester és a képviselő között a 2014-es országgyűlési kampányban egy indulatos levélváltás is jelezte a fagyos viszonyt. A téma természetesen az uszodaépítés volt. Gémesi felajánlotta a város szakmai segítségét az uszodaépítés ügyében, mire Vécsey arról írt, hogy a város hálás az uszodáért, és felrótta a polgármesternek: „Ön, mint a város választott vezetője, miért képtelen egyszer, ha nem is szívből, de legalább az önkormányzata megítélésnek érdekében annyit kipréselni magából, hogy köszönöm Fidesz-KDNP kormány?”
Mindez annak fényében vicces, hogy egyetlen kapavágás nem történt azóta, nemhogy a tavaly év végére ígért „első csobbanás”, vagyis nagyon úgy fest: ahogy akkor sem, úgy most sincs mit megköszönni.
Vécsey most azt mondta lapunknak, hogy 2017 végén átadják az uszodát. A csúszás okaként a különböző koncepciók ütközését, a vizes vébé 2021-ről 2017-re hozását, valamint az uszodaépítésekért is felelős kormánybiztosság megalakulását említette. A Gödöllő polgármesterével elmaradt egyeztetésről azt mondta: „Ismerem Gémesi György nyilatkozatait, költöttek látványtervekre is, az eredmény azonban ismert: nincs se kicsi, se nagy uszoda.”
A kormány terveiről azt mondta, hogy azok nem „gödöllői szemléletűek”, mert az uszoda a helyiek mellett kielégíti a környékbeliek és az egyetem igényeit is.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz (NFM) tavaly novemberben került a gödöllői uszoda ügye. Az Indexnek küldött válaszukban azt írták, hogy 2015. december 31-én kötöttek támogatási szerződést az építtető Nemzeti Sportközpontokkal. A keretösszeg 3,2 milliárd forint. A kivitelezési munkák befejezését a gödöllői uszoda esetében 2018 tavaszára – tehát a választási kampány idejére – ígérik. A további, két tucat, a 2014-es kampányban beígért tanuszoda befejezése az NFM szerint 2016-2017-ben esedékes. Persze, hogy mikor lesznek készen valójában, majd meglátjuk.