Közös közleményt adott ki a kormány kvótaellenes népszavazásáról négy szervezet: az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság, a Political Capital és a Társaság a Szabadságjogokért. Szerintük a Kúriának nem lett volna szabad átengednie a kormány kvótaügyi népszavazási kérdését, mert az alkotmányellenes, nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe, és nem felel meg az egyértelműség követelményének.

A Kúria ugyebár tegnap hagyta helyben a Nemzeti Választási Bizottság döntését, és átengedte a kérdést. Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter nyomban be is jelentette, hogy a kormány úgy készül, hogy szeptemberben vagy október első napjaiban rendezik a népszavazást erről a kérdésről:

Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?

A négy szervezet szerint hibázott a Kúria, mert a kérdés "nem felel meg az Alaptörvényben foglalt követelményeknek". A négyek két kifogást is emelnek:

1. A népszavazási kérdés nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe: "A kormány kvótaügyi népszavazási kezdeményezése azonban hamisan sugallja azt, hogy a népszavazás olyan parlamenti döntést eredményezhet, amely felülírná a közösen elfogadott uniós játékszabályokat, döntéseket."
2. A népszavazási kérdés nem egyértelmű: nem világos, "mi a kormány által kezdeményezett népszavazás tárgya – ahogy az Országgyűlésnek sem lehet világos, a polgárok döntéséből milyen jogalkotási kötelezettsége keletkezik". "Nem beszélhetünk legitim népszavazásról, ha a választópolgárok meghatározhatatlan értelmű kérdésről szavaznak."

A négyek arra jutnak, hogy

a népszavazás nem szolgálhatja a népakarat kifejeződését, legfeljebb a kormány politikai céljait.

Miután februárban Orbán Viktor bejelentette a népszavazást, mi is elemeztük jogi szempontból a kérdést. Mi is arra jutottunk, hogy a kérdést nem tartozik a parlament hatáskörébe, és nem egyértelmű, hogy pontosan mire vonatkozik, és milyen kötelezettséget róna az Országgyűlésre.