Nem fogta vissza magát Lázár János a 48. kormányinfón, ahol elsősorban a kötelező betelepítési kvótáról és az ahhoz kapcsolódó népszavazásról beszélt az újságírói kérdések előtt.
A miniszterelnökséget vezető miniszter szavaiból az derült ki, hogy az EU egy diktátumokkal operáló, náci beütésű zsaroló emberkereskedő, amely antidemokratikus eszközökkel kényszeríti rá akaratát Közép-Európára.
Nyilatkozataiban nagy hangsúlyt kapott, hogy a V4-ek egyformán elutasítják az Európai Bizottság által szerdán nyilvánosságra hozott javaslatot, amely az a tagország, amelyik nem akarja befogadni a menekülteket, annak menekültenként 250 ezer eurót kell fizetnie.
Magyarország esetében ez akár 155 milliárd forint is lehetne.
Kiderült, hogy Lázárt valójában felháborítja, ha embereket áraznak be – bármennyire is tapadjon hozzá elhíresült mondatata, amely szerint mindenki annyit ér, amennyije van. „Európa legsötétebb évtizedeit idézi, hogy származás szerint megmondják, ki mennyit ér” – mondta Lázár, elvileg a beárazáson felháborodva, gyakorlatilag viszont azon, hogy túlárazták őket, hiszen szerinte olyan összegről van szó, amit a közép-európai államok nem tudnak megfizetni, ha nem akarják befogadni a menekülteket.
Ugyanakkor jogos kérdés, hogy
„Mit csináljunk, bepányvázzuk őket?”
– tette fel a költői kérdést, amelyből szerinte jól látszik, hogy az EB javaslata átgondolatlan. Hiszen a „legális és illegális bevándorlók” első dolga az lenne, hogy elhagyják az országot például Németországba menjenek „a magasabb szociális ellátás reményében, amely mindenképpen több, mint amennyit saját országukban munkával megkereshetnének” – mondta, a hangsúly tehát a megélhetési bevándorlókra, nem pedig a szíriai, iraki, afganisztáni, fegyveres konfliktusoktól sújtott területekről menekültekre helyezve.
Németországnak is odaszúrt, megjegyezve, hogy ha Berlin támogatni fogja a kényszerbetelepítést – Lázár többnyire ezt a kifejezést használta – akkor nem lesz meg a közös hang. Lázár szerint elfogadhatatlan, hogy a németek kimazsolázzák a nekik alkalmas menekülteket, és a többit szétszórják az EU-ban, ahogyan az is, hogy Németország a világ egyik leggazdagabb államaként pénzt várna el Közép-Európától a probléma kezeléséért.
Ez furcsa is lenne a 20. század után
– mondta, megelőlegezve a felhőtlen hangulatot a német iparkamara előtti előadásához, amelyre a Kormányinfo után sietett. Eközben elismerte Németország nélkülözhetetlen szerepét a magyar gazdasági növekedésben, hiszen nem csak legnagyobb kereskedelmi partneréről, de olyan országról van szó, amely közvetlenül 300 ezer embernek nyújt munkát Magyarországon.
Lázár szerint a magyar kormány mindent megtesz a kötelező betelepítési kvóta rendszerével szemben, de ehhez szükség van a magyar választókra is: miután a Kúria zöld utat adott a népszavazásnak, erről kora ősszel kötelező erejű referendum jön majd. A népszavazás következményeit illetően vannak jogi aggályok – hiszen a betelepítésről döntő Európai Tanácsban nem a nemzeti parlamentek, hanem a kormányok képviselői ülnek –, de a miniszter úgy látja, ha érvényes és eredményes lesz a népszavazás, az kellő legitimációt ad majd a magyar kormány Brüsszellel szembeni kiállásának.
„A népakaratot nem lehet Brüsszelből lenyomni” – mondta Lázár, aki Navracsics Tibort viszont megvédte egy újságírói kérdéssel szemben, amely felidézte, hogy a magyar uniós biztos is megszavazta a 250 ezer eurós szankcióra vonatkozó javaslatot.
Lázár szerint tudomásul kell venni, hogy az uniós biztosoknak egész Európa érdekét kell nézniük döntésük meghozatalakor – ezzel elismerve, hogy van ilyen kontinentális érdek, amelyre ezek szerint a közösséget alkotó tagállamoknak egyenként nem kell tekintettel lenniük.
Amilyen vehemenciával támadta az EU-t, olyan optimistán nyilatkozott az Európai Bizottsággal Paks ügyében folytatott tárgyalással. Ezek szerint Brüsszellel néhány hónapnyira van a megállapodás, amelynek eredményeképp az EU elfogadja majd, hogy Magyarország tendereztetés nélkül bízta meg az orosz Roszatomot a két új paksi atomerőmű blokkjának megépítéséről, és azt is, hogy ahhoz milyen pénzügyi konstrukció kapcsolódik.
Lázár jó hangulatú tárgyalásokról és fontos előrelépésekről számolt be, amelyeket "a kollégák a nyilvánosság kizárásával értek el."
Lázár szerint reális a jövő évi költségvetés terve, amely GDP arányosan 76 százalékos államadóssággal, 2,4 százalékos gazdasági növekedéssel számol. Mindezt úgy, hogy a friss tej, a sertés- és baromfihús áfáját 5 százalékra csökkentik és az éttermi szolgáltatás áfájának csökkentésével összesen "55 milliárd forintot hagy a költségvetés az állampolgároknál."
Nem született váratlan nyilatkozat a Magyar nemzeti Bank kapcsán sem, amely Lázár szerint még gyarapította is az alapítványoknak adott pénzt. Nem aggályos az sem, hogy államkötvényeket vásároltak Matolcsyék, ezt – így Lázár – 2008-ban elődje, Simor András is megcsinálta, és az Európai Központi Bank is rendszeresen megteszi különböző államok papírjaival.
Kiderül az is, hogy
(Borítókép: Lázár János a 2016. május 5-ei Kormányinfón. Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI)