Az Emberi Erőforrások Minisztériuma komolyan vizsgálja, hogy bevált-e az iskolákban 2013-ban bevezetett kötelező hit- és erkölcstanoktatás – írta az Origo. A hit- és erkölcstant három éve Hoffmann Rózsa KDNP-s államtitkár alatt tette kötelezővé a kormány, és akkor és azóta is több kritika érte a kötelező tantárgyat.

A minisztérium az Origónak azt írta, hogy a köznevelési kerekasztal keretein belül

két munkacsoport is tárgyalja, megéri-e megtartani a kötelező hittan- és erkölcstanoktatást.

A tantárgyak eltörléséről azonban Palkovics László államtitkár, Balog Zoltán miniszter, illetve végső soron az alaptantervet jóváhagyó kormány dönt. Meg is kérdeztük az Emmit, hogy milyen döntést terveznek hozni ezzel kapcsolatban, amint választ kapunk, frissítjük a cikket.

Palkovics László múlt héten egy háttérbeszélgetésen már beszélt arról, hogy jelentős tantervi változtatásokat tervez.

Az iskolák és a tanárok mozgástere a jelenlegi 10 százalékról 30 százalékra nőhet. Ennek egyik eleme lehet tehát, hogy a most heti egy órában kötelező erkölcstanóra fakultatív lehet.

A kerekasztal várhatóan erre tesz majd javaslatot. És úgy tudjuk nem csak elvi fenntartások vannak a kötelező hit- és erkölcstan ellen. Sok helyen problémát okoz, hogy több vallás oktatását is kérik a szülők, az órák megtartásához viszont nem egyszerű tanárt szerezni és termet biztosítani.

Lázár megmondta: marad az erkölcstan

Csütörtök délután szóba került a dolog a kormányinfón is, ahol Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta: bár a baloldali tiltakozók el szeretnék érni, hogy megszüntessék a mindennapos testnevelést, illetve a hit- és erkölcstant, "mind a kettő marad".

Lázár azt mondta, hogy az akceptálható, ha a mindennapos testnevelés "máshogy van megszervezve infrastrukturálisan", de "ez az egyik legnagyobb vívmány", így szó sem lehet a megszüntetéséről. Azt tehát nem tagadta, hogy munkacsoportok azért vizsgálják, hogy csak szabadon választható legyen a hit- és erkölcstan.