Fontos javaslatként jelentette be Kontrát Károly, de szakértők egyelőre nem értik, mi a szándéka a kormánynak a javaslattal, amely szerint a kerítéstől 8 kilométerre begyűjtött illegális határátlépőket a "kerítésig kísérnék" és tranzitzónába helyeznék, hogy ott folytassák le vele szemben a menekültügyi eljárást. Az államhatárról, a menedékkérelemről és a harmadik országból érkezők beutazásáról és magyarországi tartózkodásáról szóló törvényt is érintő javaslatot május 17-én tárgyalja a parlament.

A belügyminisztérium államtitkára a kormányszóvivővel, Kovács Zoltánnal tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy itt azokról van szó, akik nem követtek el bűncselekményt – vagyis, akit nem értek tetten, amint átmászik a kerítésen, hiszen velük szemben büntetőeljárás indul.

A jelenlegi szabályozás szerint ha a zöldhatáron át érkezőt elfogják és nem tudja igazolni, hogy jogszerűen tartózkodik az országban, akkor többnyire a röszkei gyűjtőpontra vagy a szegedi határrendészetre szállítják. Ott közli, hogy menedéket kér, akkor adatait felvéve szabad kijárást biztosító menekülttáborba, ideiglenes gyűjtőpontra küldik – például Körmendre vagy Vámosszabadiba, Bicskére, Nagyfára – vagy, ha valamiért fogva tartása indokolt, akkor fogdába.

Elvileg most mindezek az emberek – miután Kontrát szerint a kerítéstől nyolc kilométerre fogja meg a rendőrség a határon át jövők 99 százalékát – a határtól nyolc kilométerre fogják meg.

Ettől még nincs lerázva a menekült

A tranzitzónák – amelyekből négy van, kettő a szerb-magyar, kettő a horvát-magyar határszakaszon – magyar területen vannak, a menekültügyi eljárást tehát az oda szállítottakkal szemben is le kell folytatni. Kódolhatóan a magyar hatóságok elutasítják a kérelmet, többek között arra hivatkozva, hogy Szerbia biztonságos ország, ezért továbbmenekülésük nem indokolt, ám ettől még Szerbia nem veszi vissza a menekülteket, igyekszik azt minden esetben elutasítani.

Ennek ellenére vannak, akik megpróbálják a magyar állam által hirdetett legális útvonalat a bejutáshoz, sokan azonban a senki földjén rekednek hetekre, magyar oldalon, de még a tranzitzóna előtt várakozva embertelen körülmények között.

Akik bejutnak, azok sem maradnak azonban a kaotikusan működő tranzitzónában: az ujjlenyomat levétele és a menedékkérelem benyújtása után viszik a menekülttáborba vagy más esetben fogdába.  Tehát még az idegenrendészeti hatóságok szerint sem alkalmas a tranzitzóna arra, hogy ott hosszabb időt töltsön el valaki – hívta fel a figyelmet Iván Júlia. Ugyanakkor a BM javaslata alapján ide sokkal többen kerülnének a jövőben. Helsinki Bizottság munkatársának elmondta, kapcsolatba léptek az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával (UNHCR), de ott sem tudják, mit is jelent a gyakorlatban a belügyminisztérium javaslata.

"A helyzetet nem orvosolja, pótcselekvésnek látszik." Iván Júlia szerint a kezdeményezés inkább csöndes beismerése annak, hogy sem a kerítés, sem a szigorított jogi keretek nem hozták meg a kormány számára a várt eredményt, erre most újabb hatósági keménykedéssel reagál, ami viszont sem humanitárius szempontból nem megfelelő, sem jogilag nem vesz le semmiféle terhet a magyar államról a menekültügy kezelésében.