Elsősorban a menekülthelyzetről, a kvótás népszavazásról és az EU menekültügyi javaslatairól beszélt Orbán Viktor a Kossuth rádióban.
A miniszterelnök üdvözölte, hogy a Kúria úgy döntött, lehet népszavazást tartani a menekültügyi kvótáról, és úgy látja: „a népszavazás a kvótáról nem jogi vita”. Szerinte azért kell az egész népszavazás, hogy Brüsszelt meg tudják állítani.
A népszavazás eredménye a jövőre nézve tartalmaz kötelezettséget. A múltat a bíróságon próbálják rendezni, a jövőt pedig a népszavazással alakítják – mondta a kormányfő. Orbán kijelentette, azt várja, hogy a baloldal sorakozzon fel a népszavazás mögött.
Orbán megismételte a korábbi gondolatait arról, hogy hibás a brüsszeli menekültügyi politika. Szerinte először a határokat kellene megvédeni, és a menekülttáborokat az EU határain kívül kell fenntartani. A migránsokról azt mondta:
kívül kell tartani őket! Az, hogy bent vannak, és itt várják a döntést, elfogadhatatlan!
Brüsszel legújabb javaslatáról is beszélt, miszerint azoknak az országoknak, amelyek nem fogadnak be menekülteket a kvóta szerint, migránsonként 250 ezer eurót kell fizetniük. Orbán erről azt mondta:
Egy gyomorszájra mért ütéssel ér fel, lórúgás! A felháborodást nehéz civilizált nyelvi formákba önteni!
Orbán kiemelte, hogy ez a 250 ezer euró negyvenévi átlagkereset Magyarországon. „Hallottam már csacskaságot, de ez engem is meglepett” – mondta Orbán. A 250 ezer eurós büntetésnél erősebb propaganda az Európai Unió ellen Orbán szerint még nem volt.
Orbán Brüsszelről ilyen megjegyzéseket is tett: „Mi európai módon viselkedünk, ők nem viselkednek európai módon.” Illetve: „Az európai nemzetek jól vannak, csak Brüsszel működik rosszul.” A brüsszeli vezetők szerinte „egy elefántcsonttoronyban ülnek a világtól elszigetelve, nem is ismerik a valóságot, fogalmuk nincs, miről beszélnek”.
Orbánt megkérdezték Javier Solana volt NATO-főtitkár minap elhangzott véleményéről is. Solana azt mondta, hogy ha Magyarország ma jelentkezne az EU-ba, nem vennék fel. Orbán ennyit mondott Solanáról:
ez egy öreg kommunista.
Orbán az interjú végén beszélt a költségvetésről is, amelyet szerinte a nyugdíjasok is magukénak érezhetnek. Szerinte a kormány 2010-ben között egy szerződést a nyugdíjasokkal, amelyben vállalta, hogy a nyugdíjak értékét megőrzi. „A 2010 előtt folyamatosan csonkolták a nyugdíjakat, ezt a folyamatot akartuk megállítani, ez sikerült is.” Orbán szerint a 0,9 százalékos emelés mellett van „egy második nyugdíjemelés” is, a megélhetési költségek mérséklése, vagyis az élelmiszerek áfájának csökkentése.
Orbán a következő évi élettervnek nevezte a 2017-es költségvetést, amely szerinte a polgári fejlődés irányába mutat, és mindenki léphet általa egyet előre.
Az egészségüggyel kapcsolatban úgy fogalmazott: „az egészségügyi költségvetés valójában nem az egészségügy költségvetése”, hanem a gyógyításé. Ugyanis „az egészségünkre többet költünk, mint az egészségügyi kiadásokban szereplő tételek”, mivel például a sport, a mindennapos testnevelés és az „életformát elősegítő” beruházások az egészségmegőrzést is szolgálják. Vagyis egy átfogóbb szemlélet esetén ezeket „nyugodtan besorolhatjuk” az egészségügyi kiadások közé.