Nagy elánnal látott neki az EMMI a szakiskolai képzés átalakítására, amiből egy kiszivárgott köremailnek köszönhetően két dolog már most világos.
Az Átlátszó Oktatás szerezte meg azt a körmailt, amit a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) megyei vezetője kéri az “intézményvezető kollégát” az EMMI tervezetének véleményezésére. A levélben nincsen arra vonatkozó utasítás, hogy az intézményben tanító pedagógusokat is bevonják. A minisztérium ugyanakkor kikérte olyan szervezetek véleményét, mint a Magyar Faluszövetség, vagy a Budapesti Kerületi Szövetség.
A kerettanterv tervezetéből kiolvasható, hogy a kormány szándéka szerint a szakközépiskolásokat szigorúan szakmunkásnak nevelnék, visszaszorítva az esélyét annak, hogy a diákok 18 éves koruk után esetleg mással foglalkozzanak.
A változás kulcsa, hogy a szakmai órákat bővített óraszámban tanítanák, miközben csökkentik az egyéb tantárgyak óraszámát. Ezen célból hoznák létre a természetismeret órát: egyetlen órába csapták bele a fizikát, kémiát, földrajzot és biológiát. Ez önmagában még előremutató is lehetne, ahogy erről írtunk korábban. Az összevonás itt azonban nem az ismeretek komplex átadását célozza meg, hanem hogy ezzel csökkentsék az óraszámot. A tantárgyakra jutó, jelenlegi összesen hét órát háromra csökkentenék.
Emellett csökkenne a magyar, a matematika és az idegen nyelv oktatásának kötelező óraszáma is, előnyben részesítve a szakmai tárgyakat. Ez a beszűkültség pedig megnehezíti az átjárhatóságot az iskolák és a szakmák közt. Hiába jön rá a nebuló 16 évesen, hogy mégsem akar varrónő lenni, mert a programozás érdekli, ilyen háttérrel nehezen mehet majd gimnáziumba. És később a ruhaipari ismereteivel is kisebb eséllyel orientálódhat más irányokba.
Az átalakítás a szakiskolák egészét is érinti. Egy mostani szakközéppel két dolog történhet: felminősítik szakgimnáziummá, vagy marad szakközépiskola. Utóbbi esetben a fenti keretváltozásokkal kell szembenéznie az intézménynek és az új diákoknak, mutat rá az Eduline.