Ami jó hír, legalábbis a Helsinki Bizottság jogvédő szervezet szerint. A Helsinki Bizottság blogjában azt írja, hogy 2014-ben ügyészi indítványra 21 százalékkal kevesebb előzetes letartóztatást rendeltek el (4836-ot), mint egy évvel korábban. Tavaly pedig folytatódott a tendencia, és 4453 esetben került sor előzetes letartóztatás elrendelésére. "Mindez felettébb örvendetes volt, mert olyan aggasztó trendet tört meg, amely hosszú ideje átlagosan évi 6000 elrendelés körül tartotta az új előzetes letartóztatások számát" - írták a jogvédők.

A Helsinki Bizottság szerint a börtönnépesség negyedét ma mégis előzetesen letartóztatottak teszik ki, néhány éve még a harmadát adták. Azaz nagy számban rendelnek el ilyen kényszerintézkedéseket, és túlságosan hosszú időn át tartják fenn őket. "Hiába a törvényi előírás, hogy a nyomozati cselekményeknél előre kellene venni a fogvatartottak ügyeit, ha az a tapasztalat, hogy a nyomozószervek sokszor éppen a letartóztatottaknál végzik lassabban a dolgukat – akár éppen abból a megfontolásból, hogy „hátradőlhetnek”, hiszen a fogvatartott „már nem megy sehova" - írja blogjában a szervezet.

A jogvédők úgy vélik, hogy az előzetesek számának a jelentős csökkenésében egy uniós irányelv hazai átültetése játszotta a főszerepet. Ez az irányelv kimondja ugyanis, hogy a felek mindegyikének, így a terheltnek és védőjének is meg kell ismernie a letartóztatás elrendelését megalapozó bizonyítékokat, iratokat. Úgy tűnik, ez csillapította igazán az ügyészek előzetes-indítványozási kedvét: míg 2013-ban az ügyészek 6673 esetben tettek indítványt előzetes letartóztatás elrendelésére, 2015-ben csak 5075-ször, ami több mint 20 százalékos csökkentést jelent.