Két-két évre próbára bocsátotta a Debreceni Járásbíróság azt a két 15 éves fiút, akik még április 16-án horogkeresztet és fordított keresztet festettek a Debreceni Református Nagytemplom talapzatára. Pechjükre a Nagytemplom műemléknek számít, ezért a firkálás már nem csak vétségnek számít, és akár három évet is kaphattak volna. Amit elkövettek, az a rendőrségi szaknyelvben „vallási tisztelet tárgyául szolgáló épület rongálása bűntett″. A próbaidő alatt pártfogó felügyelet alatt állnak.

A Debreceni Törvényszék közleménye szerint 2016. április 16-án este az elsőrendű vádlott barátai társaságában felvetette, hogy a nála lévő fekete színű festékkel falfirkát fessenek a Nagytemplom talapzatára. Bár egyikük barátnője próbálta őket lebeszélni, a fiúk hátrahagyták a társaságot, az épület oldalához mentek, majd a márványlapokkal kirakott lábazatra horogkeresztet és egy fordított keresztet festettek.

A két fiú a református egyházközösségnek 80 ezer forintos kárt okozott. Az egyik lelkész tett bejelentést, a debreceni rendőrök pedig egyetlen nap alatt azonosították és elfogták a két fiút. A rendőrök egy péntek este, otthonaikban ütöttek rajta a két fiatalon, akik mindent beismertek. A firkák ellen Papp László, Debrecen Fidesz-KDNP-s polgármestere és a Miniszterelnökség is felemelte a szavát.

Az ügyet gyorsított eljárásban tárgyalta a Debreceni Járásbíróság, zárt tárgyalást rendelt el a bíró a két fiatalkorú elkövető személyiségi jogainak védelme érdekében. A fiúk megbánták tettüket, az elsőrendű vádlott megfizette az okozott kárt, és mindketten bocsánatot is kértek a sértettől.

Súlyosító körülményként értékelte a bíróság, hogy olyan műemléket rongáltak meg, amely „nem csak Debrecen legfontosabb jelképe, hanem országos jelképnek is tekinthető, tettük így súlyosan sértette a közérdeket″. A bíróság szerint indokolatlan és eltúlzott lett volna szabadságvesztés kiszabása, a büntetési célok elérésére alkalmas az ügyészség által indítványozott próbára bocsátás is. A próbaidő tartamát azonban a maximumban állapította meg a bíróság. A bíró szerint egyébként célszerű intézkedés lett volna a jóvátételi munka is, 16 éves kor alatt azonban ezt nem alkalmazhatta a bíróság.

Az ítélet nem jogerős. Az ügyészség fellebbezést jelentett be, az első- és másodrendű vádlott, törvényes képviselőik és védőik pedig 3 nap gondolkodási időt kértek.