Csak egyetlen egy embernek, idén márciusig ugyanis 87-ből 86 kegyelmi kérelmet elutasított a köztársasági elnök. De vajon ki lehet az az egy, akiét nem? Nem fogjuk megtudni.
Az Igazságügyi Minisztérium a kormány honlapján közzétette a március végéig lezárult kegyelmi ügyek összesítését. Eszerint Áder János köztársasági elnöktől az év első három hónapjában 87-en kértek kegyelemet.
Ez a kérelmezők 1,15 százaléka. Ami egyébként nem kirívóan alacsony arány. A statisztikából kitűnik az is, hogy a 2002–2016-os időszak, azaz több mint 14 év és négy elnök (Mádl Ferenc, Sólyom László, Schmitt Pál, Áder János) összesített átlaga 1,99 százalék. Mindössze két olyan év volt, 2004 és 2008, amikor az arány kicsivel 3 százalék fölé emelkedett, illetve két olyan év, amikor szinte elérte azt: 2,94 százalék volt 2003-ban és tavaly, Áder János harmadik elnöki évében. Különösebben erős trend vagy elnöki jellemző nem állítható fel egyébként a számokból, egyrészt mivel több osztott év van, Mádl Ferenc első két éve nem is látszik, másrészt jelentős eltérések vannak elnöki ciklusokon belül is, amit mutat Áder eddigi kegyelmi működése is: a már említett 2015-ös 2,94 százalék mellett 2014-ben 0,53 százalékos volt a kegyelemadási arány, amit magyarázhat, hogy egyedi és eseti döntésekről van szó.
Az Alaptörvény szerint egyedül a köztársasági elnök adhat kegyelmet egy már elítélt embernek, a döntést indokolnia sem kell.
Az elnök csak olyan kegyelmi kérvényekről dönthet, amelyeket az igazságügy-miniszter, illetve a legfőbb ügyész előterjeszt számára elbírására. Csak az kérhet kegyelmet, akit már valamilyen büntetésre, például börtönre ítéltek, de az ítéletet még nem hajtották végre. A köztársasági elnök a börtönbüntetést és sok más büntetést is elengedhet, de a kényszergyógykezelésre, vagyonelkobzásra neki sincs befolyása, ezeket a büntetéseket nem törölheti el.
Az elnöki kegyelmet nem szabad összetéveszteni az amnesztiával, vagyis a közkegyelemmel, amely az Országgyűlés hatáskörébe tartozik.
A kormány oldalán közzétett dokumentumból nem derül ki, hogy idén egyedüliként ki kapta meg a kegyelmet, mert a Köztársasági Elnöki Hivatal személyiségi jogokra hivatkozva soha nem árulja el az illetők kilétét. Korábban a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) már perelte a hivatalt, hogy megtudja, pontosan kik részesült kegyelemben, de elveszítették a pert.
Így most sem fogjuk megtudni annak az egy szerencsés elítéltnek a nevét.