Felmerült egy Brüsszelig tartó autókonvojos békemenet gondolata, de sem elhasználni nem akarták a felvonulások eddig méltósággal bevetett eszközét, sem biztonsági szempontból nem tűnt megfelelőnek az ötlet, így erre nem kerül sor – derült ki a Civil Összefogás Fórum (CÖF) szerdai sajtótájékoztatóján, ahol a kormánypárti független civil szervezet a kötelező betelepítési kvóta elleni népszavazás ismertetésére szervezett országjáró lakosságifórum-sorozatáról számolt be. A cél az volt, hogy részvételre buzdítsák a kora ősszel esedékes népszavazáson a választókat, hogy nemmel szavazzanak a betelepítési kvótára.
Eszerint országszerte 15 ezren hallgatták meg a húsz előadóval tartott száz előadáson, hogy mit gondol a CÖF a migránsválság kezelésére kitalált brüsszeli ötletről. A „szellemi honvédők” kérésére létrejött akcióval kapcsolatosan Fritz Tamás elmondta: kellemes meglepetés volt számára, hogy a hallgatóság európai perspektívában gondolkodott, nem pusztán belpolitikai érdeklődésből jött el a fórumra.
A beszámolóban a háttérhatalom és a soft power fogalma nem merült fel, illetve Soros György neve sem hangzott el, helyette a neoliberális elitizmus volt a kulcsszó. Fritz szerint mára Brüsszel, az Európai Bizottság elszakadva az európai választóktól globális társadalmat, globális csúcskultúrát akar kialakítani a faji, nemzeti, etnikai, vallási különbségek feloldásával, hogy mindenki egyforma legyen, vagyis semmilyen.
Totálisan szabad identitásválasztást akar megvalósítani, célja „a nemi identitását is megválasztó, atomizált kozmopolita individuum piedesztálra állítása”, olyan öntudattal, amely „cserélhető, akár a szilikonmell”.
Ezzel szembemegy sok mozgalom az EU-ban, amit az elitista brüsszeli vezetés populizmusnak bélyegezve akar lesöpörni, amivel csak a radikális mozgalmakat erősíti. „A demokráciát már a technokratikus globalista elitista hatalomgyakorlás veszélyezteti, ezért Európát önmagától kell megmenteni, civil elszántsággal, demokráciával” – mondta Fritz.
A CÖF-öt vezető Csizmadia László szerint a migránsválságot kiváltó polgárháborút az Egyesült Államok és a hozzá csatlakozó volt gyarmatosítók robbantották ki, arab tavaszként akarták ráerőszakolni az ott élőkre saját világnézetüket, aminek eredményeképp megerősödött az Iszlám Állam. Az EU nem tudja megvédeni határait, mert ebben a NATO, az Egyesült Államok és Törökország is ellenérdekelt.
Csizmadia szerint Németország rövidlátó módon akarja gazdasági, demográfiai problémáit a migrációval megoldani. „Angela Merkel wilkommenskulturját szolgaian elfogadta Brüsszel” – „Juncker és Schulz urak” – az „adósságban úszó Görögország pedig rabszolgapiacot létesített”.
A cél az európai társadalmak végleges leépítése, föderációs tervek megvalósítása az Egyesült Államok érdekeinek mentén, ami ellen a nemzetállamok – köztük a V4-ek, a Baltikum, Nyugat-Balkán – megpróbálnak küzdeni.
„A férfiak féltik asszonyaikat, az asszonyok gyermekeiket, a nagyszülők unokáikat, otthonaikat” – mondta a brüsszeli megoldások miatt aggódva Csizmadia, aki szerint a nemzet polgárainak többsége akár élőlánccal is megvédi a kerítések mögött az ország és Európa polgári demokratikus, keresztény értékeken alapuló civilizációját.
A CÖF a globális neoliberális elitizmust gyanítja a migránsválság mellett az EU és az Egyesült Államok között folyó globális szabadkereskedelmi övezet létrehozásáról szóló tárgyalások (TTIP) mögött is, amelyek globális magáncégek érdekeinek érvényesítését biztosítják a nemzetállamok rovására.
Ifjabb Lomnici Zoltán méltatlannak tartja, ahogyan Brüsszel ezúttal Lengyelországgal szemben akar eljárni a jogállamisági keretmechanizmus alapján. „Ha Lengyelország nem fogadja el az Európai Bizottság ajánlásait, akkor az Európai Bíróság kiiktatásával a Bizottság felfüggesztheti az ország szavazati jogát” – hívta fel a figyelmet Lomnici, aki szerint azért is alaptalanok a Lengyelországgal szembeni vádak, mert egy olyan ezeréves államról van, szó, amely a világon másodikként foglalt írásba alkotmányt, ráadásul épp olyat, amit túlzottan szabadságpártinak éreztek a kortárs kritikusok. (Igaz, ezt a szejm épp Lengyelország megsemmisülésének pillanatában fogadta el.)
„A V4-ek levadászása zajlik, és ez kiterjedhet a balti államokra is, ha ellenzik az Európai Bizottság migrációs politikáját” – vélte Lomnici, aki szerint ezért minden legális eszközzel fel kell lépniük Lengyelország mellett. Ez azonban nem jelenti, hogy külön emiatt „magyar erők utaznának lengyel tüntetésekre”, bár ez a nagy nemzeti ünnepeken, kölcsönösen, ahogy eddig, meg fog valósulni.
A felszólalásokon sokszor előjött a civil szféra erejének fontossága, az „alulról jövő kezdeményezések” támogatása – bár Csizmadia szerint el kell felejteni a rossz kifejezés, hiszen a nép van felül. A kormányzati retorika azonban épp azt sejteti, hogy a civilek valójában háttérhatalmak meghosszabbított karjai, de újságírói kérdésre Csizmadia elmondta: ha az erkölcsi gátakat nem lépik át, mindenki elmondhatja saját véleményét. A Magyarországon bejegyzett 60 ezer civil szervezet összességében a kormányzást, az államot, a szolidáris elvek megvalósítását segíti. „ Úgy gondolom, inkább politikai kérdésről van szó. Attól függően, hogy ki melyik oldalon áll, úgy értékeli a civil szervezetek magatartását" – mondta Csizmadia. Szerinte ha független is valaki, nem kell semlegesnek lennie, nyilván senki sem befolyásolhatja, hogy a szervezet tagjai egy országgyűlési választáson hogyan ikszelnek a függöny magánya mögött. És bárhogy is szavaznak, ettől még legitim és hasznos lehet a szervezet tevékenysége.
A CÖF a hétvégén levelet írt a Facebooknak, kifogásolva a közösségi oldal új szolgáltatását, amely algoritmusok helyett szerkesztők révén tol híreket a felhasználok elé egy külön boxban. (A Trendingről itt olvashat bővebben.) A szólásszabadságért aggódó CÖF egyelőre még nem kapott választ Mark Zuckerbergtől, de Csizmadia szerint furcsa is lett volna négy nap alatt választ várni a Facebook főnökétől, azonban továbbra is számítanak levelére.