Több száz rendőr vonult ki tegnap délután a kiskunhalasi menekülttáborhoz, miután az ott elhelyezett közel 500 ember közül 300 a zárt központ megnyitását követelve lázongani kezdett az elhelyezés és a lassú ügyintézés ellen, és csak estére sikerült lecsillapítani a kedélyeket.

Bakondi György miniszterelnöki belbiztonsági főtanácsadó a köztévének azt nyilatkozta, hogy "azokat helyezik ilyen típusú létesítménybe, akiket a bíróság elítélt tiltott határátlépés vagy más bűncselekmény miatt, ugyanakkor a kiutasítás elkerülése érdekében menekültügyi kérelmet nyújtottak be".

A főtanácsadót kicsit megzavarhatta, hogy Kiskunhalason két idegenrendészeti létesítmény is van: az egyik egy idegenrendészeti fogda, itt azokat helyezik el átmenetileg, akiket valamilyen fórum kiutasított Magyarországról. Bakondi feltehetőleg rájuk gondolt.

A zavargás viszont nem itt volt, hanem a Menekültügyi Őrzött Befogadó Központban (MŐBEK). Ilyen zárt menekülttáborba azok a menedékkérők kerülnek, akiknek az ügyében még nem született döntés, viszont tartani lehet attól, hogy az eljárás vége előtt lelépnek. Ide hozzák például azokat, akiket más uniós országból küldtek vissza (és ezért fennáll a veszély, hogy ismét továbbállnak).

De a Helsinki Bizottság szerint ha van férőhely, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) – Európában egyedülálló módon – előszeretettel helyezi el zárt táborban az először itt járó, fiatal, egyedülálló férfiakat is, köztük például szíriaiakat és szomáliaiakat, jóllehet az ő menedékkérelmük általában megalapozott, a fogva tartásuk pedig indokolatlan.

A Helsinki Bizottság jogásza, Iván Júlia szerint Kiskunhalason zömmel olyan menekültek követelték tegnap a tábor megnyitását, akiknek az esetében a BÁH az elmúlt hetekben-hónapokban kezdeményezte Görögország felé, hogy mivel ott regisztrálták őket, a kérelmüket is ott bírálják el – azaz kiutasítanák őket. Múlt héten Lázár János is bejelentette, hogy Görögországot a kormány biztonságos országnak tekinti.

A gond csak az, hogy a görög táborokban uralkodó infernális helyzet miatt 2011 óta egyetlen uniós ország sem küldött menedékkérőt Görögországba. Az ENSZ menekültügyi főbiztossága és az Orvosok Határok nélkül pedig épp most tavasszal vonult ki az EU-török megállapodás nyomán kialakuló embertelen állapotok miatt egyes görög menekülttáborokból.  A Helsinki Bizottság görög és európai menekültügyi társszervezetektől úgy tudja,  hogy egyedül Magyarország kezdeményezte a menekültek kiebrudalását Görögországba.

A BÁH-nak ráadásul meg sem kell várnia, hogy az extrém módon leterhelt görög menekültügyi hatóság válaszoljon: a Dublini Egyezmény értelmében ha a megkeresésre a határidőig nem érkezik reakció, akkor úgy kell tekinteni, hogy az ő felelősségük az eljárás lefolytatása, tehát az érintettet fel lehet tenni az első Görögországba tartó repülőre. A Kiskunhalason őrzött migránsok tudják ezt, és azért estek kétségbe, mert az elhúzódó eljárás végén várhatóan visszaküldik őket Görögországba.

Az ügyben a BÁH-ot is megkerestük. Egyebek mellett azt kérdeztük, hogy milyen információkra alapozzák azt, hogy Görögország biztonságos. Amint válaszolnak, a cikket frissítjük.