A törvény elfogadásáig bármi előfordulhat, de ez a történet már 2012-ben eldőlt – így fogalmazott az Index megkeresésére Szita Károly kaposvári fideszes polgármester az iskolák államosításáról, amelyről az utóbbi hetekben sok polgármester próbált egyeztetni a kormánnyal. 

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter április végén jelentette be, hogy az állam egy törvénymódosítással átvenné az iskolák működtetését a településektől és kerületektől, és később kiderült, hogy hozzájárulást is fizettetne velük ezért. 2013-ban az összes önkormányzati iskola fenntartója a Klik lett, maradt azonban 500 önkormányzat, amely maga akarta működtetni az iskoláját.

Ezeknél az épület tulajdonjoga maradt az önkormányzatoknál, vagyis a polgármesterek dönthettek arról, hogy tanítási időn kívül hogy használják az épületeket. Az ott dolgozó takarítók, portások, karbantartók is önkormányzati alkalmazottak voltak. Ennek az időnek azonban 2017-ben vége szakad, és az állam – ha akarják a polgármesterek, ha nem – átveszi a működtetési feladatokat is. A parlament hétfőn szavaz a módosításról.

A fideszes polgármesterek is nagyot néztek

Érthető tehát, hogy a tervezet ellen tiltakozott és egyeztetést kért több fontos önkormányzati szövetség, köztük a fővárosi fideszes polgármesterekből álló Budapesti Önkormányzatok Szövetsége és a szintén fideszes elnöklésű Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége is. Ugyanis a fideszes vezetők is érzik a bőrükön, hogy jövőre elég látványosan csappan meg az önkormányzati ingatlanvagyon.

Egy budapesti polgármester háttérben azt mondta pár hete, hogy megpróbálják meggyőzni a minisztériumot, hogy nem lehet a településeket minden befolyástól megfosztani, és az egyeztetések célja, hogy némi mozgásteret, „kompenzációt” harcoljanak ki maguknak a településvezetők.

Pokorni Zoltán hegyvidéki polgármester – aki, ne feledjük, a Fidesz alelnöke és oktatási miniszter is volt – egy helyi iskolamegújítási program sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: „Meglátjuk, hogy amikor dönt a parlament, akkor mint egy ilyen végrendeletként adjuk majd át az állami iskolafenntartónak, hogy szerintünk valami ilyesmit kellene csinálni, vagy pedig ezek olyan tervek, szándékok dokumentumai lesznek, amiben lesz szerepe az önkormányzatnak.” Pokorni szavai arra utaltak, hogy a minisztérium nem egyeztetett a települések vezetőivel az államosítás részleteiről.

Egy másik fideszes polgármester, Szita Károly az Indexnek azt mondta: arra kérte Palkovics László államtitkárt, hogy hozzon össze egy egyeztetési fórumot a részletek megbeszélésére. Például olyanokra, hogy ha egy tornatermet eddig egy önkormányzat közösségteremtési szándékkal ingyen adott ki egy helyi szervezetnek, akkor ezt a jövőben is megtehesse, az állami fenntartású iskolaépületben is.

Szita azt is mondta, hogy ő személyesen nem tartja aggályosnak a változást, az logikus folytatása a 2012-esnek – erre utalt azzal, hogy már 2012-ben eldőlt a dolog. 

Nem mindegy, ki fizeti a villanyszámlát? Ettől még a város adja a tanulmányi ösztöndíjakat, a jutalmakat, támogatásokat.

Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a Magyar Önkormányzati Szövetség elnöke megerősítette, hogy nincs egyeztetés az ügyről a kormánnyal. Őt meghívta ugyan a tárca a társadalmi kapcsolatok bizottságába egy megbeszélésre, de szerinte – és ezt ott is elmondta – rossz helyre hívták, és ez nem tekinthető érdemi párbeszédnek.

Gémesi szerint nem fogadható el az államosítás, mert a „helyi jellegüket, erejüket veszítik el az iskolák”.

Ha egyház, alapítvány működtethet iskolát, akkor az önkormányzattól miért veszik el a jogot?

Arra a kérdésünkre, hogy mi van, ha az önkormányzatok szándékosan kiüresített, vagyontalan iskolákat adnak majd át az államnak, mindketten azt mondták, nem tartanak ettől, ez szerintük senkinek nem lenne érdeke.

Kerestünk több polgármestert, a BÖSZ-t és az Emmit, ám hiába, nem reagáltak a kérdéseinkre.