Az Abcúg június elején kérte az Országos Rendőr-főkapitányságot (ORFK), hogy küldjék el, milyen indokokkal és milyen összegben szabtak ki idén szabálysértési bírságokat külföldiekre Bicskén, Vámosszabadiban és Körmenden. Azért ezeket a településeket választottuk, mert itt működnek nyílt menekültszállók, így valószínű, hogy a megbírságoltak többsége menedékkérő.

Ez azért érdekes, mert az elmúlt hetekben több hír is érkezett arról, hogy a rendőrök szívesen veszik elő apróságokért a szállók lakóit. Májusban egy körmendi rendőr ötvenezer forintra bírságolt egy menedékkérőt azért, mert nem a kijelölt zebrán ment át a boltba. Ilyen szabálysértésért sima figyelmeztetést is kioszthatott volna, ehelyett a lehető legnagyobb büntetést választotta, ráadásul az afgán férfinek fogalma sem volt, mi történik körülötte, hiszen nem beszélt magyarul. A Magyar Helsinki Bizottság ekkor meg is jegyezte a blogjában, hogy “a törvények szerint senkit nem érhet hátrány, mert nem ismeri a magyar nyelvet. Ezek szerint ez a garancia menedékkérőknek már nem jár”.

Az ORFK-tól kapott adatok alapján fél év alatt, csak ezen a három településen 2 435 000 forint folyt be külföldiekre kiszabott szabálysértési és helyszíni bírságokból. Mindez azonban csak becslésre jó, mert a települések egy része amúgy is közel fekszik a határhoz, így könnyen előfordulhat, hogy a rendőröknek sima külföldi állampolgárokkal szemben kell intézkedniük.

Őket részben megpróbáltuk kiszűrni a szabálysértés típusa alapján. Mivel a menedékkérők többnyire gyalog járnak, kivettük az összes olyan szabálysértést, amit autóval lehet elkövetni, valamint figyelmen kívül hagytuk a rossz minőségű termék forgalombahozataláért és a jogosulatlan közterületi értékesítésért kiszabott bírságokat. A körmendi tábor csak májusban nyílt meg, ezért az ennél korábbi bírságokat szintén kivettük.

A maradék 1 millió 690 ezer forint így oszlott meg a szabálysértési fajták közt (ha a körcikkekre mutat, látni fogja a pontos összeget is!):

Ezek között is előfordulhat olyan büntetés, ami nem menedékkérőket érintett, de így is látványos, hogy a kisebb fokú szabálysértésekért kiszabott bírságok mekkora többségben vannak. Ilyenért büntették meg az afgán férfit, aki nem a zebrán ment a boltba, de ide tartozik minden apróság, ami a KRESZ-be ütközik, például gyalog átmenni a piroson, vagy az út szélén sétálni. A második legnagyobb tételt a köztisztasági szabálysértések adják, a tulajdon elleni szabálysértés (ötvenezer forintnál kisebb értékű lopás, rongálás) pedig két embert érintett, nekik összesen 70 ezer forintot kellett befizetni.

Van, akit csak ötezer forintra büntettek, de a legtöbb tétel 10-20-30 ezer forint között mozog, vagyis úgy tűnik, a rendőrök tolla kifejezetten vastagon fogott a külföldiekkel szemben, pedig kisebb szabálysértéseknél a rendőr akár figyelmeztetést is írhat, nem muszáj bírságolnia. Körmenden és Bicskén átlagosan 15, Vámosszabadiban pedig 18 ezer forintot szabtak ki egy főre.

A három település közül Bicskén történt a legtöbb bírságolás, a legkevesebb pedig Körmenden, igaz, itt csak májusban nyílt meg a menekülttábor. Alig több mint egy hónap alatt itt is összejött 220 ezer forintnyi bírság 15 emberre. A következő infografikán részletesen is megnézheti, hol, hány emberre, mennyi bírságot szabtak ki. Összehasonlításképp Szentgotthárdon, az ország legnyugatabbra fekvő, határmenti településén fél év alatt csak 190 ezer forintot szabtak ki külföldiekre.

A lap korábban megkereste az ORFK-t az ötvenezerre büntetett afgán férfi ügyében. Válaszukban azt írták, több személy sem a kijelölt zebrán haladt át, amivel balesetveszélyes helyzetet idéztek elő. Miután figyelmeztették őket, mindenki átsétált a zebrához, kivéve egy embert, pedig láthatóan értette, miről van szó. Arra a kérdésre, hogy nem túlzó-e ilyen esetben kapásból ötvenezer forintos bírságot kiszabni, azt válaszolták: “A rendőr a helyszíni bírságokat differenciáltan, a szabálysértés súlyára, az elkövetés jellegére és az elkövető személyes körülményeire tekintettel, önállóan mérlegelve szabja ki, sem a bírság kiszabására, vagy az attól való eltekintésre, sem pedig a bírság összegére vonatkozó utasítást nem kaphat és nem is kap. A fenti eset kapcsán is a járőr saját döntése volt a kiszabott helyszíni bírság összege”.

Kíváncsiak voltunk arra is, tettek-e valamilyen intézkedést annak érdekében, hogy a körmendi rendőrök munkáját ne befolyásolja előítélet, amire az ORFK azt írta: “A rendőrök munkavégzését nem befolyásolja előítélet”.

Tudósítóink májusban látták, amint egy körmendi rendőr – szintén magyarul – szájbaveréssel fenyegetett két menedékkérőt, mert egyszerre akartak bemenni a dohányboltba. Amikor ezzel kapcsolatban megkerestük az ORFK-t, azt írták: “a külföldi férfiakat a járőrök angol nyelven megszólítva megkérték, hogy a kisebb alapterületű üzletbe lehetőség szerint ne egyszerre menjenek be. Rendőri intézkedést a külföldi személyekkel szemben nem foganatosítottak, tevékenységük tájékoztatásra irányult, amelyet az érintettek láthatóan megértettek”

Nemcsak a menekülteket érinti

A rendőrséget régóta bírálják jogvédők azért, mert látványosan agyonbírságolja a különböző kisebbségek tagjait, főleg a romákat. Legutóbb Gyöngyöspatán mutattuk be, ahogy a rendőrök több tízezer forintokra büntetik a faluvégi cigánysoron élőket úton sétálásért és szemetelésért. Ettől persze az egyes büntetések még lehetnek jogszerűek, a gyakorlat mégis lehet diszkriminatív: erről korábban elsőfokú bírósági ítélet is született, igaz, másodfokon megváltoztatták, éppen a gyöngyöspatai ügy kapcsán.