Nem számít, ha ők nem is voltak személy szerint erőszakosak, ha egyszer részesei voltak a tömegzavargásnak: erre futott ki szerdán a vádbeszéd a tavaly szeptemberi röszkei összecsapás büntetőperében. A bíró nem látta szükségesnek levetíteni a balhét rögzítő videófelvételeket, hiába kérték ezt ügyvédek. Csütörtökön jönnek a védőbeszédek, és beszélhet a tíz vádlott is az utolsó szó jogán. Pénteken már ítélet várható Szegeden.
Mind a tíz megvádolt migránsra, az idősödő, beteg nőre és a kerekesszékes férfira is börtönben letöltendő szabadságvesztést kért az ügyész szerdán a szegedi bíróságon, a röszkei összecsapás miatt indult büntetőper vádbeszédében. Miközben az ügyész beszélt, az asszony férjét, a párhuzamosan futó másik perben terrorcselekménnyel vádolt Ahmed H. apját rázta a zokogás.
Ő, a felesége és az ügy összes többi vádlottja magyarországi fogságban - a többség előzetesben, három ember őrzött szálláson - van most már kilenc és fél hónapja, azóta, hogy Röszkénél bekövetkezett a menekültválság eddigi legkiélezettebb helyzete: a határ szerb oldalán feltorlódott migránsok összecsaptak a magyar rendőrökkel. A dühös tömeg dobálta a rendőröket, kidöntötte a határkerítés kapuját, a rendőrök könnygázzal és vízágyúval válaszoltak. Hogy a tömegből miért éppen ezt a tíz embert emelték ki, miért éppen ők kötöttek ki a bíróság előtt, azt a perben a rendőrtanúk sem igazán tudták megmondani.
A vád ellenük: határzár tiltott átlépése, mégpedig tömegzavargás résztvevőjeként elkövetve. Ezért a bűncselekményért, amely a menekültválság közepette, a szeptember 16-i röszkei összecsapás előtt csak néhány nappal került be a Btk.-ba, 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztés járhat.
A vádbeszédet az ügyész arra építette fel: nem számít, hogy a tárgyalásokon nem bizonyosodott be, hogy a vádlottak akár személy, akár tárgy ellen erőszakot alkalmaztak volna. Ha így lett volna, akkor hivatalos személy elleni erőszak vagy határzár rongálása lett volna a vád, nem pedig tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett tiltott határzárátlépés, magyarázta. Ahhoz, hogy az ember az utóbbit elkövesse, szerinte nincs szükség erőszakra.
A lényeg az ügyész szerint annyi, hogy a tíz vádlott a tömeg többi tagjával szándékegységben (ez a szándék a Magyarországra bejutás volt), a zavargást látva, arról tudva lépett Magyarország területére az ismeretlenül maradt társaik által kinyitott kapun keresztül. A vád szerint "legalább eshetőleges" szándékuknak arra is ki kellett terjednie, hogy ez nem a belépés legális módja lesz.
A vád nem is megy bele a részletekbe, nem foglalkozik azzal, hogy melyik vádlott személy szerint mit csinált vagy mit nem csinált. Az egyedüli kivétel a hetedrendű vádlott, akinél megemlítik, hogy ő megafonba beszélve irányítani próbálta a tömeget.
Az ügyész a különféle rendőrtanúkra és a nekik dolgozó tolmácsra hivatkozva próbálta szétzúzni, amivel a vádlottak korábban védekezni próbáltak, hogy ők a kavarodásban azt hitték, jöhetnek nyugodtan, mert az terjedt el, hogy a tömeg egy részét mégiscsak átengedik. Az ügyészi válasz erre az volt, hogy a rendőrök egybehangzó vallomása szerint ilyenféle biztatás a magyar hatóságok részéről biztosan nem hangzott el.
Az ügyész mind a tíz vádlottnál felsorolt enyhítő körülményeket, kinél többet, kinél kevesebbet: büntetlen előéletet, kiskorú gyerekeket, részbeni beismerést, fiatal kort, megromlott egészségi állapotot. Súlyosító körülményt nem mondott, csak egyiküknél, a megafonos hetedrendű vádlottnál szerinte annak számít, hogy "központi szerepet játszott". Az ügyészi indítvány része az is, hogy a börtönbüntetés mellett utasítsák ki mindannyiukat Magyarország területéről.
A büntetőper csütörtökön a védőbeszédekkel folytatódik, és a vádlottak is beszélhetnek az utolsó szó jogán, ha szeretnének. A bíró, Arany János úgy tervezi, pénteken kihirdeti az elsőfokú ítéletet. Akkor fogja megmagyarázni azt is, miért látta indokolatlannak, hogy lejátsszák a tárgyalóteremben az összecsapásról készült videófelvételek lejátszását, miért kérték ezt hiába védőügyvédek.