Trócsányi László igazságügyi, és Pintér Sándor belügyminiszter ma közös sajtótájékoztatón reagált az Alkotmánybíróság mai bejelentésére, mely szerint mulasztásos alkotmánysértés miatt módosítani kell a gyülekezési jog törvényi szabályozását. Az AB szerint a hatályos törvény nem ad világos útmutatást arra, hogy amikor a demonstrálók gyülekezési joga és a rendezvény környékén lakók magánélethez fűződő joga ütközik, miként kell eljárnia a jogalkalmazóknak.

Trócsányi üdvözölte az Alkotmánybíróság döntését. A gyülekezési jogról szóló hatályos törvényről szólva emlékeztetett rá, hogy az 1989-ben született, ám azóta az élet több ponton túlhaladt rajta. Megváltozott a gyülekezések jellege (gyakoribbak a rövid és spontán tüntetések), a törvény nem elég differenciált. Bár ezt szó szerint nem mondta, de lényegében egyértelművé tette, hogy nem a hatályos törvényt fogják módosítani, hanem újat alkotnak. 

Az igazságügyi miniszter szerint mindez jogértelmezési és jogalkalmazói nehézségeket vet fel, egyre több ügyben a Kúria és AB kényszerül dönteni. A kormány tudomásul veszi, hogy az Alkotmánybíróság jogalkotási kötelezettséget írt elő, ötpárti egyeztetést kezdeményez, és az Országgyűlés elé fogja terjeszteni a javaslatát, hogy feloldja a magánélethez való jog és a gyülekezési jog ütközése miatt fennálló alkotmányellenes helyzetet – jelentette ki Trócsányi László.

Az AB határozatát a BM és a rendőrök is üdvözlik, mondta Pintér Sándor belügyminiszter. Azt a jelenlegi gyakorlatot, hogy a rendőrök megpróbáltak a bejelentőkkel konszenzusra törekedni, a határozat szerinte megerősíti. A határozat arról is rendelkezik, hogy ha a rendőrség megtiltja a rendezvényt, akkor a rendőrök javasoljanak másik helyszínt. Ez eddig nem volt része a gyakorlatnak, de a rendőrség pótolni fogja – közölte Pintér.

A belügyminiszter szerint "a rendőrök a mulasztásos alkotmánysértés megállapítását is üdvözlik", mert a joggyakorlat hiánya jogalkalmazási problémákat okozott.

A törvény előkészítésébe az igazságügyi tárca bevonja a BM-et is, közölte Trócsányi. A kodifikáció során a bírói joggyakorlatot is figyelembe kívánják venni, valamint a Strasbourgi emberi jogi bíróság joggyakorlatát és más országok törvényeit. Trócsányi transzparenciát ígért és szakmaiságot.

Az új gyülekezési törvény kérdése nem most merült fel először. "Az elmúlt huszonöt év tapasztalata és szakmai vitái mutatják azt, hogy van nagyon sok olyan kérdés a gyülekezési jog kapcsán, amit tisztázni, rendezni kellene, és amelyeknek a rendezetlensége a jogalkalmazást nehezíti meg – mind a rendőrség, mind a bíróság számára" – nyilatkozta Gulyás Gergely, az Országgyűlés fideszes alelnöke 2014 utolsó napján. Schiffer András, az LMP társelnöke rögtön fel is szólította a kormányt, hogy egyeztessen a többi párttal a gyülekezési törvényről.

Gulyás erre még aznap ígéretet tett. "A Fidesz továbbra is kiáll az alkotmányos alapjogok, így a gyülekezési jog zavartalan gyakorolhatósága mellett akkor is, amikor a kormány elleni tüntetők jogairól van szó" – hangsúlyozta ekkor Gulyás.

Aztán másfél évig nem történt semmi. Majd ma az Alkotmánybíróság kihirdette, hogy a gyülekezési jog szabályozása terén mulasztásos alkotmánysértés áll fenn, és december végéig a parlamentnek muszáj újraszabályozni a kérdést. Az Igazságügyi Minisztérium meglepően gyors reakciójáról itt olvashat bővebben.