Tűzforró katonai sátrakba zsúfolják a menedékkérőket Körmenden, ahol messze a legrosszabbak a viszonyok a magyarországi menekülttáborok közül. Van olyan sátor, ahol csak egy ember, máshol tízen alszanak.

A lakók egyszerre kapják meg minden délben az aznapi ebédet, vacsorát és másnapi reggelit, ami hűtőszekrény híján hamar megromlik. Büdös ételmaradékok, hangyák és élősködők mindenütt. Polcok, szekrények nincsenek, ezért minden holmi a földön hánykolódik. Nincs bent semmi, csak pár lehasznált priccs. Áram legalább van, ahogy internet is, a körülményekhez képest ez is meglepő.

A lakók harminc százaléka rühes, ilyen körülményekre nincs példa a másik két nyitott menekülttáborban, a bicskeiben és a vámosszabadiban. Előfordult, hogy órákig nem volt meleg víz, ami csak tovább rontotta a higiéniai állapotokat.

Utóbbit a Belügyminisztérium is elismerte, de azt állítják, most senki sem fertőzött rühvel, és romlandó élelmiszereket sem osztanak. “A Ramadán ideje alatt naponta egyszer osztottunk ételt. Jelenleg a menedékérők külön kapnak reggelit és ebédet, az ebéd alkalmával kapják meg a vacsora csomagjukat” – írták a kérdéseinkre adott válaszukban.

A tábori viszonyokat továbbra sem tudjuk saját képekkel bemutatni, mert a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) nem engedi be a sajtót a nyitott, közpénzből fenntartott szállókra. Mivel az országgyűlési képviselők igazolványukkal külön engedély nélkül bemehetnek, kerestünk egyet, aki hajlandó is erre. Ahogy tavaly Vámosszabadiban, most a körmendi táborba is Kunhalmi Ágnes MSZP-s országgyűlési képviselőt kísértük el, hogy telefonos fényképeket készítsen, és beszéljen az ott élő menedékkérőkkel. Cikkünkben az általa tapasztaltakat és hallottakat foglaljuk össze.

Az újságírók kitiltása szerintünk sérti a sajtószabadságot, ezért tavaly pert indítottunk az állam ellen, ami most strasbourgi szakaszban van.

Sokan elszöknek, de ezt senki sem bánja

A tűző napra kitett sátrak és a hűtőszekrény hiánya – ez a két dolog zavarja leginkább a Körmenden élő menedékkérőket. Csütörtökön hetvenen voltak, de egy héttel korábban még több mint kétszázan: sokan megelégelik a kilátástalan helyzetet, és átszöknek a közeli osztrák határon. Nagy Viktor, a Magyar Helsinki Bizottság helyben dolgozó jogásza szerint két héten belül akár a táborlakók 40-45 százaléka is kicserélődik.

Nem mintha a hatóság emberei marasztalnák őket, a menedékkérők szerint az ügyintézők gorombán bánnak velük. Nagy Viktor szerint jól leírja a helyzetet annak a pakisztáni férfinak a története, akinek szájsebészeti beavatkozásra volt szüksége, ezért beutalták egy budapesti kórházba. Ilyen esetben a menedékkérők 3-4 napos eltávozási engedélyt szoktak kapni, hogy legyen idejük elutazni a számukra teljesen ismeretlen városba, és megtalálják a kórházat. Ezt a férfit mégis csak egy napra engedték el júniusban, pedig egy hónappal korábban még három napot engedélyeztek.

A rendőrök sem bánnak kesztyűs kézzel a menekültekkel, az elmúlt hetekben több túlkapásukról is beszámoltunk. Előfordult, hogy két menedékkérőt szájbaveréssel fenyegettek, mert egyszerre akartak bemenni a dohányboltba, máskor pedig ötvenezres bírságot szabtak ki egy férfira, mert nem a zebrán kelt át az úton. Ez nemcsak Körmenden jellemző, a rendőrség Bicskén és Vámosszabadiban is szórja a szabálysértési bírságokat a menedékkérőkre.

A rendőrség egy ideig arra sem volt tekintettel, hogy ez egy nyitott szálló, amit a lakók szabadon elhagyhatnak azzal a feltétellel, hogy 24 órán belül visszatérnek. Ennek ellenére előfordult, hogy jogszerűtlenül begyűjtötték őket a városban, és ordítozások közepette visszaszállították őket a táborba. Ez főleg azokat érintette, akiknek még nem érkezett meg a fényképes humanitárius tartózkodási engedélyük, ezért csak ideiglenes dokumentumokkal rendelkeztek. A humanitárius tartózkodási engedélyt minden menedékkérő megkapja, de előfordul, hogy akár 8-10 napot is csúszik.

A rendőrségnek ettől még az ideiglenes papírokat is el kellene fogadnia, hiszen személyazonosításra azok is alkalmasak, mégsem tették. A Vas Megyei Rendőr-főkapitányság kérdésünkre tagadta, hogy bárkit is jogszerűtlenül visszaküldtek volna. Nagy Viktor szerint ez inkább májusban volt jellemző, amikor sok rendőr egyszerűen nem tudta, mit jelent egy nyitott menekülttábor. „Ilyenkor beszéltem a járőrökkel, és kértem, hogy adják tovább, itt mindenkinek szabad ki- és bejárási joga van” – mondta. Nagy többször tanúja volt annak is, hogy a rendőrök megálltak 2-3 méterre a bejárattól, és minden kilépőt igazoltattak.

Úgy tudjuk, a tábor megnyitása utáni hetekben időnként 2-4 autóból álló készenlétirendőr-osztagok bukkantak fel a környéken, körbejárták a területet, noha konkrét intézkedésre nem volt szükség. Információink szerint ezek a járőrözések mostanra megritkultak. A Belügyminisztérium szerint a rendőrök csak indokolt esetben, rendkívüli esemény idején lépnek be a táborba, és a Vas Megyei Rendőr-főkapitányságtól is azt a választ kaptuk, hogy kizárólag a BÁH kérésére lépnek be a tábor területére.

Néhány kilométerrel odébb más a helyzet

A körmendi sátortábort idén májusban nyitották meg, elvileg ideiglenes szándékkal, de egyelőre még a kormánnyal kapcsolatban álló hazai és nemzetközi menekültügyi szervezetek sem tudják, meddig működhet így. Megkérdeztük erről a Belügyminisztériumot is, de a válaszból nem derült ki, hogy meddig akarják használni a tábort. Azt írták, “az ideiglenes befogadó állomás működése a migrációs helyzet alakulásától függ. A kormány célja, hogy megszűnjenek a befogadó állomások Magyarországon, ugyanakkor a brüsszeli elhibázott bevándorláspárti politika miatt a migrációs nyomás nem csökken, idén a határsértők száma már meghaladja a 17 ezret, a menedékkérők száma a 22 ezret, ezért volt szükség a körmendi ideiglenes befogadó állomás használatbavételére is”.

Nagy Viktor hetente egy napot tölt a körmendi táborban, egyébként Ausztriában dolgozik egy ottani menekültügyi szervezet munkatársaként. Szerinte ég és föld, ahogy a két országban bánnak a menekültekkel: az osztrák állam kiszuperált műanyag-sátrak helyett egykori hoteleket, szállókat bérel a menedékkérőknek.